Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (27–29.o.) Balla Eszter Egy unalmas fehér férfi címmel arra keresi a választ, legyőzheti-e az első fekete amerikai elnököt, Barack Obamát minden idők legszürkébb republikánus jelöltje, Mitt Romney? A tudósító tényként állapítja meg, hogy a vezetők vallásossága változatlanul elengedhetetlen, de először fordul elő, hogy a „fehér angolszász protestáns” országban a jelöltek közül egyedül a színes bőrű Obama protestáns (bár a lakosság hatoda muszlimnak tarja). Romney mormon, Joe Biden alelnök és Paul Ryan alelnökjelölt katolikus. „Ki gondolta volna, hogy az egykor ellenségnek tartott katolikus egyház szerepe megnő a választásokon? A demokraták a társadalmi igazságosság, a szegények védelme miatt akarnak azonosságot vállalni velük, a republikánusok pedig a család védelme miatt hivatkoznak rájuk.”

A Magyar Hírlap (Ismét látható… 13.o.) közli, hogy október 24-éig ismét látható a sienai székesegyháznak az év többi részében faburkolattal fedett padlózata. A lap emlékeztet rá: a fekete-fehér és színes márványintarziával fedett padlózat évente egyszer, néhány hétig látható. A hatvan alakkal, szimbólummal vagy jelenettel díszített padlózat első intarziája a XIV. század második felében készült, az utolsót a XIX. században rakták le. Több mint negyven művész dolgozott rajta, többségük sienai születésű. Az alkotók között volt Pinturicchio (1454-1513) és Domenico Beccafumi (1486-1551), aki a padlózat harmincöt intarziáját készítette. 

Amint arról augusztus 17-ei számunkban beszámoltunk (Mi fán terem az ökoteológia?), a Konrad Adenauer Alapítvány és a Naphimnusz Egyesület közös szimpóziumot tartott a globális éghajlatváltozás veszélyeiről. A Magyar Nemzet (5.o.) Isten gondjainkra bízta a teremtést címmel ma számol be az eseményről, emlékeztetve rá, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) már 2008-ban körlevélben hívta fel a figyelmet a teremtett világ védelmének fontosságára. A lap idézi Veres András szombathelyi megyéspüspököt, aki a fórumon elmondta: „Nem kétséges, hogy a természettudományok és a hit erőszakos szétszakítása vezetett az ember és a világ természetesen szép kapcsolatának megromlásához, korunk ökológiai válsághelyzetéhez.” A Magyar Nemzet felidézi azt is, hogy tavaly ősszel több egyházi vezető, szakmai és civil szervezet, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium és génmegőrző intézményei megállapodást írtak alá a Kárpát-medencében még fellelhető ősi magyar gyümölcsfajták megmentése és újbóli elterjesztése érdekében. Minderről Sipka Júlia, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesület tagja számolt be a lapnak. A programhoz csatlakozott a fóti plébánia is, amelynek kertjében már ki is alakítottak egy őshonos gyümölcsöt. Sebők Sándor, a fóti katolikus egyházközség főtisztelendő plébánosa elmondta: a kertépítés nemcsak a természet megőrzését szolgálja, hanem a közösséget is erősíti.

A Népszabadság (2.o.) A bazilika merész rekonstrukciója címmel megállapítja: építészeti szempontból az utóbbi időszak legmerészebb, legizgalmasabb és Magyarországon teljesen egyedi templomrekonstrukciója valósult meg Pannonhalmán. Hétfőn felszentelik a John Pawson tervei alapján helyreállított bazilikát, mely kiérlelt szerzetesi, liturgikus koncepció szellemében ad letisztult teret az imádságnak. Pawson a tervek leírásában kifejtette: kiiktatják a XIII. században épült templom terében megjelenő improvizatív elemeket, s megszüntetik a bazilika „történelmi bútorraktár” jellegét, Ennek megfelelően kikerült a templomból Stornó Ferenc díszes, ám a középkori hangulattól idegen szószéke, s kicserélték a Szent Mártont ábrázoló rózsaablakot is, melyet a XVIII. században helyeztek oda. A szószéket a helyi millenniumi kápolnában, a rózsaablakot pedig a budapesti Iparművészeti Múzeumban láthatják az érdeklődők. A belső tér és bútorzata teljesen megújult, új oltárt, keresztutat kapott a templom, illő világítás idézi a középkori hangulatot. Magyarországon másutt nem látható egyedi stílusharmóniát hoztak létre – írja a Népszabadság. 

A Heti Válaszban (Pár csücsöknyi Kárpát-medence 45.o.) Lackfi János költő nyilatkozik, aki zsűritag lesz a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúria színpadán megrendezendő Remény Kis Emberei Fesztiválon, amelynek célja a Kárpát-medencei árva és nehéz sorsú magyar gyerekek megsegítése. Elmondta: „Szűcs Balázs atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi lelkésze évek óta szervez táborokat, állít színpadra musicaleket árva vagy hátrányos helyzetű határon túli magyar diákokkal. Egyetemista önkéntesek segítenek etetni-itatni, programokkal elvarázsolni a sok aranyos hóhányót. Az ő fesztiváljuk lesz ez, és díjak is lesznek, mint minden igazi Ki mit tud?-on… Balázs atya fiataljai a Kárpát-medence négy csücskéből érkeznek, verset mondanak, táncolnak, énekelnek, hozzák, amit tudnak. Nem a versengés lesz a lényeg, minden produkcióban keressük majd az értékeket.”  

A Magyar Hírlap (Újra felhangzik… 13.o.) beharangozza, hogy szombaton huszonhatodik alkalommal rendezik meg a sitkei rockfesztivált, amelyet annak idején a Vas megyei Sitke kápolnájának megmentéséért indítottak a szervezők. A program kezdeményezője és azóta is egyik fő szervezője, Balázs Fecó énekes dalszerző a lapnak elmondta: noha a kápolnát azóta sikerült felújítani, mindig van újabb teendő. Nyilatkozik Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, a Vas megyei közgyűlés és a Sitkei Kápolnáért Egyesület elnöke is, aki elmondta, hogy a kápolna alatti részen pihenőpadokat helyeznek el, amit egyebek mellett az is indokol, hogy a Mária-út zarándokút érinti ezt a területet is. Közölte azt is, hogy a sitkei rockfesztiválon több mint kétórás koncerttel ünnepli negyvenedik születésnapját a Lord együttes.

Magyar Kurír