A Népszabadság (1.,8.o.) A Magdolna-mosodák szörnyű rejtélyei címmel bemutatja Maureen Sullivant, aki egyike az írországi dologházak, a Magdolna-mosodák kényszermunkásainak. 1922-1996 között tízezer nőt – árvákat, kisebb bűnök elkövetőit, leányanyákat– lényegében véve rabként dolgoztatott az állam és a katolikus egyház – írja a lap. Az ENSZ kínzás elleni bizottságának 2011 júniusában nyilvánosságra hozott jelentése indította el azt a vizsgálatot, amelynek eredményét a héten hozták nyilvánosságra Dublinban, majd az ír parlament alsóháza, a Dáil is megvizsgálta. A Népszabadság kiemeli: a kutakodásból kiszűrt pozitívumok közé tartozik, hogy az állam és az egyház által működtetett intézményekben nem találtak bizonyítékot a nők fizikai és szexuális bántalmazására. „Ez megnyugtató ellentétben áll a négy évvel ezelőtt kirobbant botránnyal, amikor napvilágra került, hogy a katolikus egyház által működtetett írországi intézményekben – árvaházakban és javítóintézetekben – papok és apácák évtizedeken át több ezer fiút és lányt terrorizáltak, testi fenyítésnek tettek ki, megrontottak és megaláztak. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy a Magdolna-mosodákba prostituáltakat utaltak volna be, vagy ott gyermekek születtek volna.”
Ugyancsak a Népszabadság (Nyolc ország… 2.o.) közli, hogy a roma közösségek felzárkóztatásáért fogott össze nyolc ország – Albánia, Bulgária, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna –, s egy az unió által támogatott program, a PAIRS segítségével két éven át azt kutatják majd, mit tehet Európa a leszakadó roma közösségekért. A kezdeményezés egyik zászlóvivője és a projektvezetője a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a nyitó konferenciát tegnap rendezték meg a Heves megyei Tarnabodon.
A Magyar Nemzet (2.o.) Egy hét a házasságról címmel harangozza be, hogy vasárnap kezdetét veszi a Bálint-naphoz kapcsolódó házasság hete. A programsorozatot Magyarországon hatodik alkalommal, világszerte huszonegy országban kezdik meg. A lap beszámolója szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tegnapi sajtótájékoztatóján Bíró László, a testület családreferense leszögezte: a házasság „nem letöri az ént, hanem kibontakoztatja.” Az egész országra kiterjedő rendezvénysorozat, amelynek fővédnöke Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, vasárnap este istentisztelettel kezdődik a győri Kossuth utcai református templomban. A házasság hete 2013 házaspárarca Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművészek.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) A csángókról a csángókkal címmel közli, hogy holnap este már tizenhetedik alkalommal rendezik meg a csángó bált a Petőfi Csarnokban. A lap emlékeztet rá: kétszáz éve született Petrás Incze János minorita szerzetes, klézsei pap, ezért az este hét órakor kezdődő műsor neki, Klézse tudós és a csángó magyarok iránt elkötelezett papjának kíván emléket állítva, bemutatva a „rokonföldi” leveleit, gyűjtéseit és a róla szóló dokumentumokat.
A Magyar Hírlapban (1.,12.o.) Csurka Dóra Mátyás király bizalmasából majdnem római pápa lett című tanulmányában ír arról, hogy a jobbágysorsból származó Bakócz Tamás tehetségének, ambíciójának és Mátyás pártfogásának köszönhetően az ország egyik legbefolyásosabb egyházi és politikai vezetője lett, II. Ulászló király alatt pedig „második királya.” Minden erejét s vagyonát a török és a Habsburg-ház által veszélyeztetett Magyarország megmentésére fordította. Az esztergomi érsek 1513-ban, II. Gyula halála után esélyes jelölt volt a pápai trónra, de a Fuggerek elérték a szintén bankárdinasztiából származó Giovanni Medici bíboros megválasztását, aki X. Leo néven foglalta el a pápai trónt.
Magyar Kurír
(bd)