Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi Ferenc pápát: „Egy keresztény nem lehet antiszemita.”

A Hetekben (20.o.) Petrócz Jordán Santa Muerte hódolói címmel számol be arról, hogy a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros a közelmúltban Mexikóvárosban nyilvánosan bírálta a Mexikóban, katolikus körökben egyre jobban terjedő új kultuszt. A latin-amerikai országban a halálnak külön „védőszentje” lett, akit a helyiek Szent Halál néven emlegetnek. A bíboros kijelentette: ez blaszfémia, és teljesen szemben áll a katolikus kereszténységgel. „Vallásunk az életet ünnepli, itt azonban ti a halált tisztelitek” – mondta Gianfranco Ravasi, aki szerint a bűnözők hozták be ezt a helytelen kultuszt a keresztények közé, ugyanis a drogkereskedők és a maffiózók közül sokan tisztelik és követik a halált. „A maffiának, a drogkereskedelemnek és a szervezett bűnözésnek semmilyen vallási aspektusa sincs, és semmi közük a kereszténységhez. Még akkor sem, ha olyan képeket használnak, mint a Szent Halál” – szögezte le a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, hozzátéve: bár a kultusz katolikus színezetet ölt, éppen ellentétes azzal. Arra is figyelmeztetett: egy olyan országban, mint Mexikó, ahol hetvenezer ember halt meg az elmúlt hat évben droggal kapcsolatos erőszakban, világos üzenetet kell közvetíteni a következő generáció számára. A Hetek tudósítója megjegyzi: a megszemélyesített halál kultusza főleg a drogkartellek által uralt körzetekben terjedt el.

Ugyancsak a Hetekben (21-23.o.) Rimaszombati Andrea Listázástól a főbelövésig címmel felhívja a figyelmet az Üldözöttek: A keresztényeket érő globális támadás krónikája című könyvre, amelynek szerzői – Paul Marshall, Nina Shea és Lela Gilbert – hosszú évek óta foglalkoznak a vallásszabadság kérdésével. A könyvből kiderül: „Nem orrhosszal vezet, hanem messze ’veri a mezőnyt’ a kereszténység az üldözött vallások sorában. A nyugati világban biztosított ugyan a több-kevesebb vallásszabadság, ám a keresztények alig negyede él fejlett demokráciában. A totalitárius rezsimek és a szélsőséges vallási ideológiák képviselői eközben tűzzel-vassal irtják a Biblia tanításait, és üldözik azok követőit – akár tényleges, akár névleges keresztényekről van szó.” A szerzők szerint három alapvető oka van a keresztények üldözésének: az első a politikai kontroll utáni vágy, ez legfőképpen a kommunista, illetve a volt kommunista országokra jellemző. A Dél-Ázsiában leginkább uralkodó üldözési ok a buddhizmus vagy hinduizmus elsőbbségének megőrzése, a harmadik fő ok pedig a radikális iszlám kényszere, a vallási dominancia. Ez utóbbi a szerzők szerint egyre növekvő globális válságot generál.

A Magyar Hírlap (2.o.) Nem létező oktatási adatbázisok címmel közli, hogy semmiféle adatbázis és statisztika nem készül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban vagy a szakállamtitkárságon arról, hogy a kisdiákok közül ki melyik felekezet által szervezett hit- és erkölcstanórára jár majd szeptembertől. Adatvédelmi célokat szolgál az is, hogy a tanulók bizonyítványában erkölcstan/hit- és erkölcstan néven szerepel majd az új tantárgy. A lapnak Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke elmondta: folytatják az egyeztetéseket a hit- és erkölcstanoktatás finanszírozásáról az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Az egyházak elküldték észrevételeiket, felvetéseiket a tárcához, várják a folytatást. A legutóbbi tárgyalás múlt csütörtökön volt, megegyezés egyelőre nem született. Az evangélikus püspök szerint a kormányzat részéről elhangzott: amennyiben hazánk kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, az kedvezően érinti a pedagóguséletpálya-modell bevezetését, ez pedig a hitoktatás finanszírozására is hatással lehet, „mert minden mindennel összefügg.” Ismeretes, hogy az uniós pénzügyminiszterek azóta meghozták döntésüket, hazánk kikerült az eljárás alól. Gáncs Péter nem tud arról, hogy lenne új egyeztetési időpont, a minisztériumban az egyházak javaslatait elemzik.

Magyar Kurír 

(bd)