Napi sajtószemle

A Hetekben (7-8.o.) Bohács Zoltán Korszakzárás a Vatikánban címmel reagál arra, hogy a közelmúltban Pietro Parolin érseket, a venezuelai nunciust nevezte ki a vatikáni államtitkárság élére Ferenc pápa. A cikkíró meg nem nevezett vatikáni szakértők véleményére hivatkozik, akik szerint a döntés valójában nem Parolin kinevezéséről, hanem elődjének, a rendkívül befolyásos Tarcisio Bertone bíborosnak, XVI. Benedek bizalmasának a leváltásáról szól. Van aki egyenesen azt állítja: ez a lépés olyan súlyú, hogy Ferenc pápa uralkodása igazából Bertone távozásától kezdődik.

Ugyancsak a Hetek (20-21.o.) Pietro atya Róma új sztárja címmel bemutatja az új vatikáni államtitkár eddigi életútját, emlékeztetve rá: Ferenc pápa, aki magáról megválasztása után azt mondta: „a világ másik feléről érkezett”, most jobbkezének is olyan személyt jelölt, akinek eddigi tevékenysége elsősorban az Európán kívüli térségre irányult. Tapasztalt diplomataként találkozott „a katolikus egyház globális helyzetét érintő számos kihívással, köztük az afrikai muzulmán terjeszkedés veszélyeivel s a dél-amerikai ultrabaloldali mozgalmakkal. Benedek pápa egyenesen azzal küldte Venezuelába, hogy Hugo Chavez elnökkel tárgyaljon a katolikus egyház zavartalan működése érdekében. Parolin eredményesen lépett fel, csakúgy, mint korábban Mexikóban, ahol sikerült az új alkotmányból kivetetnie több antiklerikális és szélsőségesen szekuláris cikkelyt.” A Hetek szerint a pápa döntése nyomán azonnal megindultak a találgatások arról, hogy az 58 éves Parolin előtt még fényesebb jövő állhat, ha a nála 19 évvel idősebb Ferenc nem tudná ellátni hivatalát. A mindenkori vatikáni államtitkárt automatikusan az esélyesek közé számítják egy pápaválasztáson, még ha ez a számítás nem is mindig válik be – írja a lap. A National Catholic Reporter főszerkesztője pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy Pietro neve latinul Petrus, ami a Malakiás püspöknek tulajdonított középkori jövendölés szerint az utolsó pápa neve lehet: Petrus Romanus: római Péter. John Allen hozzátette: Parolin olasz származása és római pozíciója megfelel a Petrus Romanus név második tagjának is. A Hetek azonban elismeri: „Ferenc fáradhatatlan aktivitása – a pápa a nyári hőség idején sem vette igénybe a hagyományos nyári rezidenciának számító Castel Gandolfó-i palotát – azonban nem azt jelzi, hogy az egyházfő az utódlására készülne.”

Szintén a Hetek (22-23.o.) Célkeresztben címmel számol be arról, hogy a Hamasszal és az al-Kaidával, valamint a Ku-Klux-Klannal és egyéb, az USA-ban tevékenykedő neonáci bandákkal egy lapon említve szélsőséges jelzővel bélyegezték meg az evangéliumi keresztényeket és a katolikusokat az amerikai hadseregben. Az elmúlt időszakban azonban a katonák kiképzése során nem ez volt az egyetlen konzervatív- és keresztényellenes akció az Egyesült Államok haderőinél. A katonákat arra tanítják, hogy egyenlőségjelet tegyenek a keresztény hit és azok közé, akik az iszlám törvényt, a saríját akarják bevezetni. Miközben a keresztényellenesség egyértelműen növekszik a hadseregen belül, az FBI azzal van megbízva, hogy a hivatalos dokumentumokból kiszedje a muszlimok által kritizálható részeket.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Jóvátehetetlen ártatlanság címmel azt fejtegeti, hogy nincs a világon olyan társadalom, amelyikben mindenki a vágya szerint tevékenykedhet, de a szocializmus a minimális esélyt is elvette sokaktól, s őket ki fogja kárpótolni? – teszi fel a kérdést. A cikkíró emlékeztet rá, hogy összeesküvésért, szervezkedésért ítélték el a kádári korszak nagy egyházi pereinek vádlottjait is. Valódi „bűnük” az ifjúsági pasztoráció, hitoktatás volt, de ilyen váddal, lévén alkotmányban biztosított jogok, nem lehetett bebörtönözni őket. Maradt a koncepció, kollektív, nagy létszámú perekben. Ezek kezdete a „Fekete hollók” fedőnevű egyházellenes akció volt 1960 novembere és 1961 februárja között. Letartóztattak 85 személyt, több perben bebörtönzésre ítéltek 80-at (fele egyházi, fele világi ember), 120 fő ellen fegyelmi büntetést szabtak ki. 1965 májusában két különböző perben börtönbüntetésre ítéltek 8 jezsuitát és 7, a Regnum Marianum mozgalomhoz tartozó papot. 1971-ben újabb pert kreáltak a regnumiak ellen, 6 személyt ítéltek börtönbüntetésre. 1972-ben történt az utolsó csoportos egyházi per, illegálisan működő domonkosok ellen indították, 6 embert ítéltek el. 1967-ben volt a reformátusok elleni per, KIE (Keresztény Ifjúsági Egyesület), bár senki sem került börtönbe. Az egyházi ügyek közé lehet sorolni a katonai szolgálatot megtagadók ügyét, elítéltek nazarénusokat, jehovistákat, a katolikus Bokor tagjai közül pedig 24 fő vállalta a raboskodást.

Magyar Kurír