Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (14.o.) Istennek hitte magát Amstetten réme? címmel idézi Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónőt, aki azt állítja, hogy Josef Fritzl bűncselekménye – huszonnégy évig tartotta fogva leányát egy betonbiztos pincében, aki hét gyermeket szült neki, akik közül egy meghalt, három pedig egészen mostanáig ugyancsak a földalatti helyiség rabja volt –, és az ehhez hasonló esetek „szoros összefüggésben állnak Ausztria társadalmának konzervatív katolikus beállítottságával, melyben elevenen él a mindenható apa képe. Jelinek mintegy ’istenként’ mutatja be a férfit, aki lányának és gyermekeinek külön világot teremtett a föld alatt. Az írónő szerint Fritzl apa-nagyapa-isten szerepében a szentháromság elevenedik fel. Jelinek vádolja továbbá a külvilágot is, ahol mesterséges nyugalom van, ahol nem szabad meghallani a sírást, a kiáltást, és vádolja Ausztriát, amelynek legfőbb gondja nemzetközi imázsának megőrzése.”

Külföldi, magyar vonatkozású, valamint hazai hírek

A Magyar Hírlapnak (2.o.) Hivatalos… Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára elmondta, hogy holnap véget ér a testület ad limina látogatása a Vatikánban.

A Hetekben (13-15.o.) Németh Sándor Valóság címmel arra figyelmeztet, hogy „Sem a keresztény, sem a zsidó önazonosság nem állítható helyre, amíg az emberek nem teljesednek be Isten szellemével.” A cikkíró kifejti: „A Szentlélekkel való beteljesedés egyik fontos következménye, hogy az intuíció, a szellemi látás, hallás, a láthatatlan dolgok felfogásának képessége megújul az emberben, és így zseniálisabb dolgokra lesz képes, mint természetes, pszichikai állapotában… A pszichikai ember nem érti meg Isten dolgait, de a szellemi ember meg tudja érteni azt… A kereszténység legnagyobb problémája ma az, hogy elhagyta a Szentlelket és a szívek kiszáradtak. A legtöbben pszichikai, intellektuális erővel próbálják megragadni Istent, és ezért sivár marad a szívük és a lelkük. Isten szellem, így szükséges, hogy az ember betöltekezzen a Szentlélekkel, hogy az megtisztítsa a szellemét, és Isten-ismeretet hozzon létre, valamint képessé tegye Isten imádására. Ha Istent pszichikai módon keressük, akkor erőfeszítéseinket nem koronázza siker, mert az Isten-ismeret a szellemünkben jön létre a Szentlélek kijelentése által. Az értelmünk korlátozott, Isten viszont korlátlan.” Németh Sándor elengedhetetlenül fontosnak tartja a Szentlélekkel való beteljesedést, „mert ez biztosítja az embernek az Úrral való személyes közösség fenntartását, és az abban való folyamatos megújulást, növekedést. A keresztények csak akkor lehetnek sikeresek, ha spirituális és nem testi emberek. Minden keresztényben küzdelem zajlik a test és a szellem között. A szellemi én harcol a testi én ellen, és viszont. Ha azonban az ember megtanul a hit oldalán küzdeni, akkor ez a harc nem gyötrelmes, hanem mindig áldáshoz vezet, mert a bennünk lakozó Szentlélek erősíti a fejlődés és a növekedés folyamatait. Ennek következtében képesek vagyunk úrrá lenni azokon az erőkön, amelyek a gyümölcstermést akarják meghiúsítani bennünk. A Szentlélek legfőbb műve a hívőben az, hogy a szív hústáblájára beírja Isten Törvényét. Az ember így nem kényszerből, hanem azért követi Istent, mert a szívében a Szentlélek él. Szeretet nélkül nem lehet követni Istent – az emberi szeretet pedig mulandó. A Szentlélek által azonban Isten szeretete kiárad az ember szellemébe, és ez képessé tesz bennünket a folyamatos megújulásra a felebaráti szeretetben és a Törvény követésében.”

A Népszabadság (12.o.) Epreskerti… közli, hogy ma délután négy órakor a Gödöllői Premontrei Gimnázium növendékei és a Schola Cantorum Budapestiensis diákjai adnak elő vesperást a budapesti, VI. kerületi Epreskertben. Az énekfüzér a Szent István- és Szent Imre-legendát megelevenítő prózai mű kísérő programja: a legendákat a budapesti egyházi iskolák növendékei idézik fel.

A Magyar Hírlap (12.o.) Kísérlet… összeállításában emlékeztet rá, hogy Johan Sebastian Bach monumentális alkotása – A fúga művészete – befejezetlen maradt. Sokan megpróbálkoztak a hiányzó rész pótlásával –, sikertelenül. Göncz Zoltán magyar zenetudós több éves munkájával viszont megoldotta a majdnem lehetetlent. Kiindulópontja az volt, hogy Bach fejében már kész volt a terv lényege: hogyan lehet a négy különböző témát többféleképpen egybeszerkeszteni. Csak ezután fogott az egyes témák egyenkénti kibontásához, majd összekapcsolásához. A lap szerint Göncz olyan megoldásokra bukkant, amelyek még Bach eddigi fúgáiban sem fordultak elő. Az ő rekonstrukciójában semmifajta törést nem érez a hallgató, nem véletlenül vívta ki a nemzetközi zenei élet olyan kiválóságainak csodálatát, mint Ligeti György, Nikolaus Harnoncurt, Kurtág György. Holnap délután hatkor a Deák téri evangélikus templomban Kósa Gábor zeneművész bemutatja a teljes, rekonstruált fúgát.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (12.o.) Ráadás… közli, hogy május 18-án este nyolc órakor mutatja be Lovász Irén pünkösdi ráadáskoncertjét a budapesti Szent István-bazilikában. A művésznő Belső hang című CD-je tavaly jelent meg, és csakúgy aranylemez lett, mint a 2006-os Égi hang. A pünkösd utáni első vasárnapon a két lemez anyagából válogatott dalokat énekli el Lovász Irén.

Magyar Kurír