Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (Andrzej Wajda… 7.o.) összeállítást készített arról, hogy Lengyelországban a közelmúltban mutatták be a világhírű lengyel filmrendező, Andrzej Wajda Katyn című filmjét, amely a kritikusok minősítése szerint egyetemes alapmű, az áldozatok jelképes temetése, az értelemhez és az érzelmekhez szóló alkotás, rekviem. Történelmi tény, hogy a szovjetek 1940 márciusa és júniusa között a katyni erdőben csaknem tizenötezer lengyel embert végeztek ki, s rajtuk kívül nyolc-tízezer vagyonos személyt, katonatisztet, köztük Wajda édesapját. A lap idézi II. János Pál pápa 2000-ben mondott szavait: „Katyn valósága mindig tudatunk meghatározó része marad, nem lehet kitörölni Európa emlékezetéből.” A film végén egy fiatalember felvételizni akar a lengyel filmművészeti akadémiára. Tehetségesnek ítéli a felvételi bizottság, de az adatlapján édesapja neve mellett az szerepel, hogy Katynban kivégezték. A professzorok biztosítják a fiatalembert, hogy felveszik az egyetemre, de húzza ki a személyi adatai közül a Katyn szót. Õ erre nem hajlandó, és az igazsághoz való ragaszkodása rövidesen a halálát okozza. Egy riporter kérdésére, hogy ezek szerint ha ő akkor mindenképpen ragaszkodik az igazsághoz, akkor nem veszik fel az egyetemre, és ma nem létezne modern lengyel filmiskola, Andrzej Wajda azt válaszolta: „Engedjék meg, hogy hazugságaimért hamarosan egy másik ítélőszék előtt feleljek.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Futballkarrierje után… 24.o.) közli, hogy Kaká, az olasz Milan világbajnok brazil labdarúgója visszavonulása után szívesen lenne lelkész. Az idei Aranylabda várományosa elmondta: „Nagyon szeretném ezt a munkát. Az ehhez vezető út azonban nehéz, hiszen mély ismeretekre kell szert tennem teológiából, szinte mindent tudnom kell a Bibliáról. A mai világban nem könnyű a több mint ezer éve leírtakat alkalmazni, de egy lelkésznek éppen az a dolga, hogy a Biblia tanításait aktualizálják.” A napilap emlékeztet rá, hogy a mélyen vallásos futballista minden egyes góljánál az ég felé mutat, az idei Bajnokok Ligája-döntő megnyerése után pedig olyan pólóban ünnepelt, amelyen ez volt olvasható: „Jézushoz tartozom.”

A Hetekben (12-13.o.) Németh Csilla Büszke minaretek című írásából kiderül: az elmúlt ötven évben Európa muzulmán közösségei jelentős mértékben megerősödtek. Szakértők úgy vélik, az iszlám rohamléptekkel halad afelé, hogy Európa meghatározó vallásává váljon. Ennek egyik jele, hogy egymás után épülnek új mecsetek Nyugat-Európa-szerte. Az új iszlám központok a vallási funkció mellett komoly közösségszervező szerepet is betöltenek: különböző szintű Korán-iskolák, könyvtárak, étkezdék és tanácstermek találhatók a nagyobb intézményekben. A cikkíró rámutat: a mecsetépítések komoly vitákat eredményeznek. A muzulmánok azzal érvelnek, hogy az Európai Unióban élő közel 15 milliós iszlám közösségnek joga van ahhoz, hogy megfelelő helyen gyakorolhassa a vallását. Az európaiak egy része azonban veszélyesnek tartja a mecsetépítései hullámot, mivel szerintük a mecsetekben a nyugati értékek ellen hangolják a híveket, és az épületek inkább erődemonstrációként, mintsem imahelyként szolgálnak.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (Megtartotta… 1.,5.o.) Erdő Péter bíboros prímás nyilatkozik azt követően, hogy tegnap hivatalosan is levelező tagjai közé fogadta a Magyar Tudományos Akadémia. Erdő Péter a lapnak elmondta: „A keresztény hit nem valamiféle világtól távoli dolog, hanem a létező valóság legteljesebb horizontja. Az egyháznak vállalnia kell a tudománnyal való párbeszédet, ennek pedig az Akadémia kiváló színhelye lehet. Sok évszázados tanulság, hogy a jogot és az erkölcsöt ma sem lehet szétválasztani.” A bíboros hangsúlyozta, hogy nem teológusként, hanem jogtudósként fogadta tagjává a Magyar Tudományos Akadémia. Emlékeztetett rá, hogy a jogtudomány a mindenkori társadalmi valóságról szól, az élet és halál kérdését boncolgatja. „Ma óriási kérdés, hogy mit tehet a társadalom például a tömegpusztító fegyverekkel szemben” – mondta Erdő Péter. (A bíboros prímással készített interjúnkat lásd tegnapi számunkban: Megkérdeztük Erdő Péter a hit, a tudomány és a nevelés viszonyáról – a szerk.)

A Népszabadságban (Itt… 3.o.) Kuzmányi István, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szóvivője nyilatkozik a december 14-19. között immáron tizennegyedik alkalommal megrendezett, „Adni öröm” nevű akciójukról, melynek keretében a szervezet aktivistái az ország 119 Interspar, Spar és Kaisers üzletében az éppen ott vásárlók körében gyűjtenek adományokat.

Magyar Kurír