A Nemzetközi Karitász közleménye a fegyveres erőkkel történő együttműködésről

A katonaság jelenléte megakadályozhatja a humanitárius segélyszervezeteket, így a Caritas-t is abban, hogy civilek segítségére siessen, attól függetlenül, hogy a frontvonal mely oldalán állnak.

A Caritas továbbra is szívesen fogadja a hadsereg jelenlétét segélyakciói során, ameddig az a résztvevők biztonságát hivatott szolgálni, független és politika-mentes módon, és nem sérti a szervezet alapelveit. Fontos az ENSZ-szel és más humanitárius, nem kormányzati szervezetekkel (NGO) összeegyeztetni az alapelveket.

A Caritas elismeri, hogy a hadseregnek fontos szerepe lehet az újjáépítési folyamatokban. Természeti katasztrófák idején a hadsereg rendelkezik olyan logisztikai eszközökkel, amely életeket menthet. Járványok megelőzésében, víztisztításban, elzárt területekre való eljutásban szintén fontos szerepe lehet a hadseregnek. A fegyveres erők pozitív jellemzői között meg kell említenünk a kommunikációt, egészségügyet, újjáépítést, természeti erőforrások védelmét.

Mindezek mellett a hadsereg jelenlétének árnyoldalairól sem szabad megfeledkeznünk. Ezek a polgárháború, etnikai és kulturális konfliktusok, gyermek katonaság, a segélyakciók militarizálódása, nők bántalmazása.

A tapasztalat – különösen konfliktusokkal terhelt időszakokban – azt mutatja, hogy ha a Caritas markánsan kifejezi az egyházhoz tartozását, és az autonómia alapelveit követi azok szolgálatában, akik szenvednek, annál több politikus, hétköznapi és hadsereg szolgálatában álló ember lesz képes megérteni a Caritas missziójának, munkájának lényegét.

A legfontosabb alapelv az, hogy humanitárius segítségnyújtás esetén a vezető szerepet a humanitárius szereplő tartsa meg. Emellett fontos a szubszidiaritás és a partnerségek létrehozása.

Ha a fegyveres erők részt vesznek segélyakciókban, akkor nekik:

• be kell tartaniuk a nemzetközi joggyakorlatot, valamint az ide vonatkozó két dokumentum alapelveit (Humanitárius Charta, valamint a Nemzetközi Segélyszervezetek Egyezménye – Code of Conduct),
• a résztvevő fegyveres erőknek demonstratív módon tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogokat, és az ide vonatkozó emberi jogi konvenciókat,
• a segélyakciókban érintett fegyveres erőknek nem szabadna fegyvert viselniük. A hadseregen belül ruha/jelvény segítségével világosan meg kell különböztetni, hogy ki az, aki a hadsereg segélyakciójában vesz részt, és ezen belül ki az, aki az egészségügyi/orvosi ellátást végzi.

Összegzésképpen: a Caritas elutasítja a „humanitárius” jelző használatát minden olyan tevékenység leírására, mely nem a pártatlanság talaján áll, vagy ellentétben áll a Humanitárius Charta, valamint a Nemzetközi Segélyszerveztek Egyezménye (Code of Conduct) dokumentumok alapelveivel.

Budapest, 2006. június 15.

Katolikus Karitász – Caritas Hungarica Sajtószolgálat/Magyar Kurír