
80 évvel ezelőtt építették IV. Károly és a trianoni tragédia emlékezetére a Kálváriát, amelynek stációi a történelmi Magyarország és utolsó királya tragikus sorsát jelképezik. IV. Károly király magyarországi utolsó napjait 1921-ben Tihanyban, az apátságban töltötte. Az emlékhelyet a kommunista diktatúra 1960-ban barbár módon leromboltatta.
Az újjáépítést már 1988-ban kezdeményezte az akkori plébános, Mail József. 1992. március 28-án Pászthory Valter bencés plébános idejében ünnepélyesen elhelyezték az újjáépítendő Kálvária alapkövét. 2000. október 15-én áldották meg az újra felállított stációoszlopokat, valamint az ideiglenesen elhelyezett három fakeresztet.
A lerombolt tihanyi kálvária corpusait 1968-ban Sümegen állították fel, és azóta is ott vannak. Az eredeti corpusok visszakerülhetnek Tihanyba, ha a másolatok elkészítéséhez rendelkezésre áll megfelelő anyagi támogatás.
Az újjáépítésért felelős IV. Károly Kálvária Alapítvány kuratóriuma a 80. évforduló alkalmából az azóta a boldogok sorába emelt IV. Károly tiszteletére kis emlékkápolna építését határozta el. Ennek alapkövét ünnepélyes keretek között helyezte el Márfi Gyula veszprémi érsek számos hívő jelenlétében.
Az ünnepség délben a templomban kezdődött, ahol Jankovics Marcell művelődéstörténész tartott előadást, híres művészek és az apátsági templom énekkara tették az együttlétet igazi ünneppé. Délután a Kálvária-dombon az alapkőletételt megelőzően a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola zenekarának fúvósai közreműködésével ünnepség volt, amelyen Eperjes Károly színművész tartott előadást „Istenes versek” címmel.
A nagy számú résztvevők között jelen voltak a környék polgármesterei, országgyűlési képviselői, neves közéleti személyiségek.
Bővebb információ: http://tihany.osb.hu/kalvaria.htm
Korzenszky Richárd/Magyar Kurír