Az ünneplés művészete 2.

Nézőpont – 2023. február 5., vasárnap | 12:00

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

A karácsonyi idő és a hamvazószerda közötti hetek több keresztény közösség életében a bálok időszaka. Aki ilyenkor táncra perdül, megtapasztalja, hogy a tánc művészet. Nem szabályok nélküli improvizáció, hanem tánctudást és érzéket kíván. Arra nevel, hogy felvegyük a zene ritmusát, alkalmazkodjunk a másik testéhez, mozdulataihoz, és ne lépjünk a lábára. Nem elég, ha mereven betartjuk a szabályokat, hanem fegyelmezett oldottsággal kell egymásra hangolódnunk – hiszen azért táncolunk, mert jó együtt ünnepelni.

A liturgia nem tánc. A tánc során szerzett tapasztalataink mégis segítenek, hogy megértsük a liturgia művészetét. Figyeljük csak meg, hogyan fogalmaz erről Ferenc pápa liturgikus levele!

A liturgia ünneplésének művészete nem a rubrikák mechanikus követése, és még kevésbé szabályoktól mentes egyénieskedés (Desiderio desideravi, 48). A liturgia rítus: ismernünk kell a lépéseit, és leginkább azt a dinamizmust, amelybe a gesztusok gyakorlása révén szeretne bevonni bennünket. Ennek megértése nélkül „az ünneplés könnyen a külsőségekkel való (többé-kevésbé kifinomult) foglalatosságba vagy csak a rubrikákkal való (többé-kevésbé merev) törődésbe torkollik” (DD 49).

A liturgiának megvan a maga koreográfiája. „Nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet rögtönözni. Ez egy művészet. Erőfeszítést” (DD 57), következetes alkalmazást és odaadást igényel. A liturgia szereplőire is igaz, hogy „az igazi művész nem birtokolja a művészetet, hanem inkább a művészet szállja meg őt (…), hogy maga az ünneplés közvetítse felénk a művészetét” (DD 50).

Az imádság iránti érzék visszaszerzéséhez „a fegyelem révén vezet az út” (DD 50). Az egységességhez történő figyelmes igazodás arra akar nevelni bennünket, „hogy személyiségünk hiteles egyediségét ne individualista magatartásban, hanem az egy testhez tartozás tudatában fedezzük fel” (DD 51). Higgyük el, olykor érdemes visszafogottabban énekelnünk, mások örömére figyelve mozognunk és imádkoznunk ahhoz, hogy a Bárány menyegzőjén egy szívvel-lélekkel ünnepeljünk.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria