Salkaházi Sára emléknapja az Örökimádás-templomban – VIDEÓVAL

Megszentelt élet – 2014. május 10., szombat | 21:19

A 2006 óta boldogként tisztelt Salkaházi Sára liturgikus emléknapjának előestéjén, május 10-én, szombaton szentmisével és közbenjáró imaesttel emlékezett meg róla a Szociális Testvérek Társasága, a Nyolc Boldogság Közösség és az Emmánuel Közösség Budapesten, az Örökimádás-templomban.


Képgaléria – klikk a képre

A 115 éve született és 75 éve vértanúhalált halt boldogra emlékező szentmisét Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára mutatta be, aki homíliájában kiemelte: Sára testvér azért kerülhet közel korunk emberéhez, mert időben közel van hozzánk, életében pedig hasonló kihívásokkal kellett szembenéznie, mint valamennyiünknek.

Az idők, korok ugyan különböznek, de a Jó Pásztor – akit az evangélium ma elénk állít – minden megszentelt élet forrása. „Életünk és a kegyelem kapcsolatát néha olyannak látjuk, mint egy poharat, amely a végtelen kegyelmet szeretné befogadni, de korlátai miatt nem teheti. Lelkünk azonban mégis növekedni tud a végtelen kegyelem irányába, de ez csak fájdalmak közepette képes megvalósulni. Isten Sára testvér lelkét is a fájdalmakon keresztül mélyítette a befogadásra, és ezt ő tudatosan vállalta, Isten meghívására szabadon válaszolt” – mondta Mohos Gábor.


Hangsúlyozta: a mai olvasmányban elhangzó izajási szó – „Itt vagyok, engem küldj!” – olyan döntést jelent, amely a mi boldogságunk titka is. Elfogadni a küldetést és válaszolni rá csak gyengeségünk tudatában tudunk, amit Sára testvér is megélt: naplója szerint nemegyszer gondolt a közösségből való elmenetelre, de mégis kitartott Isten erejével, a hívó szót követve. Mi magunk gyakran feltételhez kötjük odaadásunkat, akárcsak Tamás apostol: csak akkor hisz, ha saját maga érintheti a sebek helyét. Az ilyenfajta belső vívódásokat Salkaházi Sára is ismerte, erről tanúskodik naplója.

„Sára testvér megmutatja számunkra, mit jelent az Úr útján feltételek nélkül járni. Növekednünk kell az iránta való bizalomban, hogy nemcsak akkor szeret bennünket, amikor ezt érezzük, és amikor ajándékokat kapunk tőle. ’Most ismét itt ülök a kápolnában minden gondolat nélkül. Csak ülök, és közben viaskodom is kell a kísértő gondolatokkal. Ezt is el kell viselni. Ezt a nagy buta szárazságot, amiben most vagyok. De Úr Jézus, így is a tiéd vagyok, mindig és mindenen keresztül’ – olvassuk naplójában.”

Kiállni a lelki szárazság idejét és bizalommal hagyni, hogy megérintődjünk úgy, ahogyan és amikor Isten akarja: ebben is példa számunkra. Élete és vértanúsága különösen jól mutatja: idő és türelem kell a belső átalakuláshoz. Ha Sára testvérhez hasonlóan mi is választani tudjuk a feltétel nélküli bizalom útját, akkor a Jó Pásztor hangját hallva a mi életünk is beteljesedik – zárta gondolatait Mohos Gábor.


A szentmise után dr. Németh Emma szociális testvér néhány gondolatban kiemelte Salkaházi Sára személyiségének fő vonásait: „Nem volt szuperhős: nyitott, normális, barátságos ember volt és jó barát. Úgy is emlegették: két lábon járó alleluja” – mondta, majd átadta a szót néhány olyan tanúságtevő felnőttnek, akik életükben megtapasztalták Sára testvér közbenjárását imameghallgatás formájában. Az alkalom szentségimádással és gyónási lehetőséggel folytatódott, a zenei szolgálatot a liturgia folyamán a Nyolc Boldogság Közösség énekkara adta.

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír
(kzs)

Kapcsolódó fotógaléria