A spanyol konzervatív ABC mindenszentek napján foglalkozott az ország egyik szomorú jelenségével, amelyet a spanyol temetkezési vállalatok (Funespana) felmérése mutatott ki. Jesús Pozo, a csoport kommunikációs igazgatója a lap kérdésére elmondta, hogy az emberek éppen akkor kezdenek megfeledkezni az elhunytakról, amikor meg kellene újítani a sírhelyeket. Hozzátette, hogy a spanyolok egyre kevésbé tartanak már a haláltól, és mindinkább a hamvasztást választják az eddig hagyományos koporsós temetés helyett. A csoport vezetője azonban kiemelte azon tényt, hogy az urnasíros temetkezést választók már nem a hagyományos temetőkben, hanem stadionokban helyezik el szeretteik urnáit, mert így erősödik a közösségi érzés. Főleg két focicsapat, az Atlético de Madrid és a barcelonai Espanyol stadionjában szaporodnak az urnák, a Real Madrid meg a Valencia pedig fontolgatja, hogy követi a példájukat. Sőt az Európai Unió most arra törekszik, hogy életet leheljen a halotti szertartásokon kívül rendszerint csak a mindenszentek és halottak napjára benépesülő temetőkbe. Többek között a mexikói példát vennék alapul, és a két napon koncerteket, illetve a kultúrát, a művészeteket és a történelmet kombinálva próbálják vonzóvá tenni. (A képen a madridi Cementerio de Almuden, a város legnagyobb temetőjének bejárata látható.)
Portugáliában jövőre már nem lesz ünnep a halottak napja?
A portugál sajtóban néhány hete téma a szabadnapok csökkentésének kényszerűsége a válság miatt, és többek között az is felmerült, hogy a halottak napja ezentúl nem lesz szabadnap. A kérdésről a katolikus egyház már javában tárgyal a jobboldali kormánnyal, amely komolyan fontolóra vette a munkaidő meghosszabbítását, sőt a szabadnapok csökkentésének lehetőségét is. A legnépszerűbb portugál hetilap, az Expresso az esemény apropóján áttekintette a két egyházi ünnep történetét, és elidőzött az 1755-ös esztendőnél, amely a fővárost, Lisszabont majdnem teljesen leromboló földrengés miatt a portugál történelem legszomorúbb halottak napja lett. Azon a napon sok ezer portugál éppen templomban lelte halálát. Pontosan egy évvel a földrengés után egy érdekes és megindító szokásból lett hagyomány, amikor ezen a napon az elárvult, éhező, és az utcára került gyermekek végigjárták az épen maradt házakat, hogy elkérjék a háziaktól az étkezések után megmaradt morzsákat vagy más ételmaradékokat. Ez az úgynevezett „Isten kenyere”, amelynek hagyománya egészen az 1980-as évekig fennmaradt. Akkor viszont az angolszász hagyomány, a Halloween, vagyis a töklámpás szorította ki a könyörületességre utaló keresztény hagyományt.
Adózás minden pénzügyi tranzakció után?
A portugál katolikus hírügynökség (Agencia Ecclesia) október utolsó napján, mindenszentekkor vette át a katolikus fejlesztési ügynökségek (CIDSE) javaslatát: vessenek ki globális adót az összes pénzügyi tranzakcióra! Az ötlet nem új, világszerte évek óta napirenden van az úgynevezett Tobin-adó kérdése. Az így összegyűlt pénzösszegeket a CIDSE szerint a szegénység elleni küzdelemre és az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozására kellene fordítani. A tagszervezetek arra a tényre is emlékeztették az érintetteket, hogy a szegények 58 százaléka a G20-as csoport legfejlettebb kilenc tagállamában él. Sőt a pénzügyi világválság miatt ugyanitt nő azoknak a szegényeknek a száma, akik emiatt kerülnek ilyen helyzetbe. Csakhogy eközben a G20 csoport tagállamai továbbra is ragaszkodnak egy olyan elavult gazdasági növekedési modellhez, amely nemcsak nem hagyja a szegényeket, hogy lássanak valamit a fellendülésből, de azt sem, hogy hozzájáruljanak a gazdaság növekedéséhez. A 16 ügynökséget tömörítő CIDSE közleménye közös fellépést vár el a fejlett világtól, de arra is intette őket, hogy ha rossz megoldást választanak, akkor a mostani szegények még szegényebbek lesznek. Ugyancsak határozott fellépést várnak el az adóelkerülés, nevezetesen az adóparadicsomok, akárcsak az élelmiszerek árainak hektikus változásai ellen. A G20 tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Európai Unió, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Németország, Olaszország, Oroszország, Szaúd-Arábia és Törökország.
Sobieski Tamás/Magyar Kurír