Szent András apostol – 2009. november 30.

Azért ha jól belegondolunk, ez döbbenetes. Modern olvasatban: Pl. egy informatikus vagy egy fő-informatikus, egy rendszergazda, kezdi szépen a napi munkáját, mestere a szakterületének, rengeteget tanult, mire idáig jutott, családját ebből tartja el. Már vannak tanítványai is, és egyszer csak megjelenik egy különös valaki, aki azt mondja neki, gyere velem, és más életre hívlak. És annak a valakinek olyan felmérhetetlen kisugárzása van, hogy informatikus barátunk nem tud kitérni a meghívás elől, s még az is lehet, hogy haza se üzenhet, mert aki az eke szarvára tette a kezét, az már ne forogjon hátra.

Ha életünk egy pillanatában valaki odalépne hozzánk és azt mondaná, hogy én ettől sokkal jobbat ajánlok neked, és elmegy vele, a rokonság nyilván aggódik egy darabig, de ez az ember nem veszik el a színről, hanem visszatér, vagy mestere oldalán vagy egyedül, és átalakulva látják őt.

Jézus személyesen formál minket, hogy személyes tehetségünkkel szolgáljuk a többi embert. A végszót pedig bízzuk Õrá!

Sánta János