Szent Anna és Szent Joachim emléknapja

Egy II. századi apokrif írás szerint Mária édesanyját Annának, édesapját Joachimnak hívták. Az Anna név azt jelenti: „kegyelemmel áldott”, Joachim pedig: „Isten megvigasztal”.

Egy legenda szerint Szent Anna Betlehemben élt szüleivel. A Názáretben élő Joachimnak felesége lett; mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig nem született gyermekük, gyermektelenségük nagy fájdalmat okozott nekik. Vagyonuk javát a templomnak s a papoknak adták, illetve szétosztották a szegények között.  Egyszer, midőn a  templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, s Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, a pap visszautasította ajándékát, azzal indokolván, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége jelének tartották. E megszégyenítés oly érzékenyen érintette Joachimot, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik. Nem sokkal később megjelent neki Isten angyala, a következő ígérettel vigasztalván őt: imádságaiért és jótéteményeiért felesége leánygyermeket szül, akit Máriának neveznek majd; s a gyermeket fogantatásától fogva betölti a Szentlélek. Anna az ígéret szerint fogant, és leányt szült, akit Máriának neveztek el.

Július 26-a eredetlieg Szent Anna, Szűz Mária édesanyjának napja volt. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg: a hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna háza a Bethesda-tó közelében állt. Az V. században e hely fölé templomot építettek. Felszentelésének napját, július 26-át Justinianus császár tette kötelező ünneppé. Szent Joachimot 1969-től ünnepeljük Szent Annával egy napon.

A hagyomány szerint: amikor a Szent Család visszatért Egyiptomból, Anna még élt, így megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték. Illyés András Szent Annáról szóló írásában olvashatjuk:

„Amiképpen a víz annyival tisztább, amennyivel a szép forráshoz közelebb meríttetik, úgy Szent Anna annyival nagyobb tisztasággal részesült a jóságos cselekedetekben, amennyivel közelebb volt a minden jóságos cselekedeteknek kútfejéhez, a Jézus Krisztushoz. Ily kedves lévén azért Szent Anna asszony az Isten előtt, kérjük őt, legyen szószólónk ő Szent Fölségénél, és minékünk nyerjen végig megmaradó szent malasztot, hogy holtunk után mindörökké örvendezvén, dicsérhessük az Úristent a mennyei boldogságban.”

Magyar Kurír

(gj)