Szent Kilián emléknapja

Kultúra – 2011. július 8., péntek | 13:32

Würzburg ír származású vértanú püspökét, Kiliánt és társait karddal ölték meg 689 körül. Főként a németországi Franken tartomány tiszteli. A középkori magyar misekönyvek is számon tartják.

Kiliánt már a hazájában, Írországban püspökké szentelték, amikor elhatározta, hogy az európai szárazföldre megy, s ott néhány társával együtt teljes szegénységben követi Krisztust. Pápai engedéllyel, két társával érkezett Würzburgba. Igen hamar sikerült a fiatal Gozbert herceget a keresztény hitre téríteniük, tudván, mekkora jelentősége van az uralkodónak a pogányok megtérítésében. Kilián arra bírta  rá a fejedelmet, hogy hagyja el bátyja özvegyét, akivel az egyházi törvény ellenére addig együtt élt. Amikor az asszony, Geilana megtudta, hogy Gozbert beleegyezett a lassú elválásba, elhatározta, hogy megöli Kiliánt. Ő, a veszélyt felismerve, figyelmeztette társait, hogy bátran vállalják a vértanúságot. Gozbert egy hadjárata alkalmával bekövetkezett távollétekor egy Geilana által felbérelt ember lefejezte Kiliánt és társait. Holttesüket, ruháikat és a könyveket elásták a cellában, és lóistállót rendeztek be fölöttük.

Egy csoda folytán később sértetlenül megtalálták a három vértanú testét. A gyilkos öngyilkosságot követett el; a frank nép Isten ítéletét látta benne, és elfordult a pogányságtól. Vértanúságuk hatása messze túllépett Frankföld határain. Szent Kilián ünnepét mindmáig megülik Németország legnagyobb részében. Az ország szentjei litániájának újabb összeállításában mint Frankföld apostolát szólítják meg az ír származású szentet.

*

Szent Kiliánt középkori misekönyveink is számon tartják. A Kélián, Gellén, Kiliyén családnév, illetőleg a háromszéki Kilyén helynév arról tanúskodik, hogy a középkori magyarországi keresztények ismerték – olvasható Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. Mecseknádasd Árpád-kori, temetőben emelkedő, elhagyatott kis templomát a falu Frankenből bevándorolt német népe Kilián oltalmazó nevére szentelte (a titulust később István királyéra változtatták). A bánáti német falvakban Kilián napja volt az aratás kezdete. A szegedi késes céhet a XVIII. században bevándorló német mesterek ivadékai alapították 1835-ban; s vértanúságának eszköze, az éles kard miatt Kilián püspököt választották védőszentül.

Magyar Kurír

(gj)