A szív csendje – II. Felvidéki Magyar Leánytábor

A tábor megrendezését Orosch János pozsony–nagyszombati segédpüspök is támogatta. A lelkiekben növekedni vágyó lányok Szőgyénből, Ipolyszakállasról, Zsemlérről, Egyházgelléről, Nyírről, Zsélyéről, Besenyőről, Sárkányból, Ipolyságról, Ipolyviskről, Oroszkáról, Köbölkútról, Tompáról, Bényből, Ipolynyékről, Nagyodról, Fegyvernekről, Bátorkesziről, Rozináról, Tesmagról és Zselízről érkeztek. A tábor vezetését és programját az Isteni Megváltóról nevezett nővérek kongregációja biztosította. A rend küldöttei Kurali M. Dominika, Kiss M. Teréz és Terenyei M. Faustína nővérek voltak.

A tábor témája „a csend” volt. A szem csendjéről – A beszédes csend és a semmitmondó beszéd – Balla Barnabás pálos szerzetes tartott előadását. A második nap témájáról – „A száj csendje” – Kauser Tibor piliscsabai harmadrendi ferences beszélt.

Galgóczi Rudolf esperes plébános elmélkedésében hangsúlyozta: „A csend Isten szava, Õ akar velünk ekkor beszélni. A belső zakatolás folytatódik a külső megszűnte után is. Tudatosan kell gyakorolnunk ezért előzi meg a szív csendjét a száj vagyis a külső világ csendje”.

A szív csendjéről Wechter János palásti plébános elmondta: a csend önmagában kifejez mindent, a szív jóságát, a belső harmóniát, a Szentlélek kiáradását életünkben. Mit vársz tőlem, Uram? Sokat, egyszer megérted. A csend jutalmaz, hallgassuk – imává alakul.

Az előadások mellett kézműves foglalkozások és vidám programok – filmvetítés, hídépítés kirándulás – között válogathattak a résztvevők.

A szervezők ezúton is szeretnének köszönetet mondani és kifejezni hálájukat Galgóczi Rudolf esperes plébánosnak, a nővéreknek, a Mária Légió zselízi tagjainak, és mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy tábor megvalósuljon.

Pázmaneum/B.K./Magyar Kurír