Templom épült Újpalotán

Újpalotán 35-40 ezer ember él, a lakótelepet 1969-ben kezdték el építeni. A hetvenes években a panelházak közé lassanként megépültek a mindennapi életet szolgáló épületek is, üzletek, iskolák, irodák. Az újpalotai katolikus közösség szándéka, hogy saját plébániatemplomuk legyen, harmincöt éve fogalmazódott meg, de csak 2006-ban kapott új lendületet. Az önkormányzat 99 évre telket adományozott a templom építéséhez, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye vállalta az építés költségeit.

Az új templom lehetőség lesz arra, hogy az emberek Krisztus körül egymással is találkozzanak

„Egyházmegyénként változó, hogy hány templom épül. Az Egri Főegyházmegyében például az utóbbi tíz évben igen sok kis falusi templomot emeltek, a mi egyházmegyénkben azonban más a helyzet. Budapesten sok nagy és nehezen karbantartható templom van, és számos olyan kerület, lakónegyed, ahol  – az ismert okok miatt – az előző évtizedekben nem lehetett templomot építeni. Ezek közül a legrégebbi és legfájóbb seb éppen Újpalota volt. Az egyházmegye gondosan tanulmányozta a lakótelep lakosságának korösszetételét, hogy az épületek mennyi ideig lesznek lakottak, illetve mikor és hogyan várható ezeknek a felújítása. Örömmel elfogadtuk az önkormányzat ajánlatát, hogy ezen a telken építsük meg a régen várt templomot, amelyKrisztus jelenlétének lesz a helye, és reményünk szerint az öröm és a bensőségesség forrása lesz a szürke lakótelep számára is. Az új templom ugyanakkor lehetőség arra, hogy az emberek Krisztus körül egymással is találkozzanak” – mondta Erdő Péter bíboros a Magyar Katolikus Rádió munkatársának az alapkő letétele alkalmából adott nyilatkozatában.

A templom tornya 30 méter magas lesz, a fém toronyszerkezet az elmúlt héten került helyére. A hittanterem, a közösségi terem és az altemplom a földfelszín alatt közel 4 méteres mélységben van. A főhajóban közel 300 ember számára van ülőhely. A megépült templom a tervek szerint nemcsak szakrális, hanem közösségépítő, szociális, karitatív szerepet is vállal majd.

A hagyományos építőanyagok, a kő, a tégla és a fagerendák alkalmazása emberléptékűvé teszi a házat

„A mai világi harsányságközepette a templomnak mértéktartónak, szerénynek, egyszerűnek, de erőt sugárzónak is kell lenni. A hagyományos építőanyagok, a kő, a tégla és a fagerendák alkalmazása emberléptékűvé teszi a házat, mert ezek az emberi történelemmel egyidős építőanyagok. A tégla, amit a homlokzatba építettünk, a ferencvárosi malmok bontásából származik, most egy másféle 'kenyeret' fog óvni” – írta a templom építész tervezője Kruppa Gábor (KIMA Stúdió) az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye karácsonyra megjelent lapjában.

Az új templom címe: XV. ker., Szerencs és Pattogós u. sarok

* * *

Salkaházi Sára (1899-1944) Kassán született, vallásos családban. Kezdetben írói, újságírói álmokat dédelgetett, és több könyve, cikke is megjelent. Egy ideig gyűrűs menyasszony volt, ám egyre erősebben érezte Isten hívását. Édesapja öngyilkossága után rádöbbent a társadalmi  kérdések, a szolidaritás rendkívüli fontosságára. Óriási hatással volt rá Slachta Margit, a SzociálisTestvérek Társaságának vezetője. Salkaházi Sára is tagja lett a társaságnak és ettől kezdve életét teljes egészében Istennek szentelte. Mindvégig jellemző volt rá a szociális elkötelezettség, a nehézségek, a szenvedések tudatos vállalása. A magyarországi vészkorszak idején a szociális testvérek lehetőségeikhez képest mindent megtettek az üldözött zsidók védelmében. Bokréta utcai házuk menedékül szolgált számukra. A ház egyik alkalmazottja azonban feljelentést tett a nyilas hatóságoknál. Salkaházi Sárát 1944. december 27-én hatodmagával elhurcolták, és társaival együtt, még aznap este agyonlőtték a Duna-parton.

XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá a Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát elismerő dokumentumot. Ezzel megnyílt az út Sára testvér boldoggáavatása előtt. A kihirdetésre szentmise keretében 2006. szeptember 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor került sor a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak, határon túli magyar püspököknek, Ternyák Csaba érseknek, a Papi Kongregáció titkárának, Juliusz Janusz apostoli nunciusnak és a főegyházmegye
papjainak a részvételével. A szertartáson jelen volt és a szentmise záróáldása előtt méltatást mondott Salkaházi Sáráról Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a közjogi méltóságok közül megjelent Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök.

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír

Kép: Fülöp András