Természetesen Istennel – Konferenciával nyitotta meg a KaPI az átfogó teremtésvédelmi projektet

Barcsák Marianna, a KaPI intézetvezetője a megjelenteket köszöntve elmondta, a katolikus oktatási intézményekben eddig is sok-sok formában tettek már a környezet védelméért. Most egy két és fél éves programot kezdenek, és szeretnék, ha ehhez minél több gyermek, pedagógus, szülő és szakember csatlakozna.

Hidvéghiné Pulay Brigitta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa köszöntőjében kiemelte, úgy tűnik, az a szövetség, amit Isten és ember kötött, kezd felbomlani. Ezért van szükség napjainkban a teremtés védelmére. A jóléti társadalom működésére jellemző a reklám, mely azt sugallja, hogy az öröm forrása a javak felhalmozása és fogyasztása. Fontos, hogy a gyermekeken keresztül próbáljunk a helyzeten változtatni, hiszen így lehet a jövőre hatni, ebben pedig a pedagógusoknak nagy szerepük van.

Ezt követően ismertették az International Office of Catholic Education (OIEC, a Szentszék által elismert Katolikus Nevelés Nemzetközi Hivatala) üzenetét, melyet az OIEC főtitkára, Hervé Lecomte jegyzett. Az üzenet hangsúlyozza, az oktatás révén lehet napjaink problémáira megoldásokat találni. Tisztelni kell a pedagógusokat a munkájukért, és „nem mesterséges intelligenciájukért”. Ferenc pápa szavaira utalva a levél írója kiemelte:

Erősen hiszek a katolikus tanítás lendületében, mely révén megmutatkozik a bölcsesség, a szeretet, és meghalljuk az ifjúság hangját.

Napjainkban 210 ezer iskola 68 millió diákja részese az OIEC munkájának, melynek során összekapcsolódik a nevelés az evangélium hirdetésével. Ferenc pápa kezdeményezése, a globális oktatási paktum forradalmat indított – emelte ki a főtitkár. A Szentatya egy „oktatási falu” felépítését sürgeti, melynek célja olyan egyének nevelése, akik „képesek legyőzni az ellentéteket és helyre tudják állítani a kapcsolatok szövetét”.

Székely János megyéspüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke arról beszélt, milyen szerepet tölt be a teremtésvédelem az Egyház társadalmi tanításában. A teremtett világ önmagáért érték – hangsúlyozta a püspök –, mert gyönyörű, hiszen az Isten szépségét hordozza magán. Ferenc pápa a Laudato si’ kezdetű enciklikájának címét Szent Ferenc Naphimnuszából vette: „Áldott légy, Uram, s minden alkotásod…” A dokumentumban olvassuk, hogy „meg kell hallgatnunk a Föld kiáltását, de a szegények hangját is”. A katolikus felfogás nem a zöldmozgalmak ideologikus nézeteit követi, ezért beszélünk inkább átfogó ökológiáról, mely a biodiverzitás mellett például a kulturális sokszínűséget is meg akarja védeni.

Jelenlegi problémáink oka gazdasági rendszerünk. Az emberiség energiaigénye hatezer év alatt a 20-szorosára nőtt, a légkörben 45 százalékkal több a szén-dioxid, mint az ipari forradalom kezdete óta, a föld kőolajtartaléka pedig várhatóan ötven év múlva elfogy. Nem jelentenek megoldást a szélerőművek, a napkollektorok sem, hiszen nincs annyi anyag az építésükre, amennyire szükség lenne. A talaj is egyre kevesebb tápanyagot tartalmaz, de tiszta ivóvízből is egyre kevesebb van. A szemét felhalmozása közvetlen környezetünket teszi tönkre. Emellett a gazdasági javak és az élelmiszer-elosztás egyenlőtlensége is drámaian megnőtt. Ferenc pápa szerint

a Föld megóvása nem szabadon választható feladat, ökológiai megtérésre lenne szükség,

ám jelenlegi gazdasági berendezkedésünk semmibe veszi a szeretet törvényét.

A szabad verseny az Egyház társadalmi tanítása szerint nem járható út, nem tesz boldoggá, és újabb válságokhoz vezet. A magántulajdon nem mindenekfeletti jog, vissza kellene fogni a vagyonkoncentrációt. Székely János püspök szerint az ENSZ a problémákat nem tudja megoldani, mert rendkívül igazságtalan, hiszen „az apró” Nagy-Britanniának vagy Franciaországnak vétójoga van, míg Indiának például nincs. Összegzésül elmondhatjuk, hogy

napjainkban a következő nemzedék jövőjét éljük fel.

Mintha a teremtés szimfóniájában az egyetlen hamis hang az ember lenne.

Fontos, hogy bevigyük az iskolába a teremtésvédelem gondolatát. Meg kell tanítanunk a teremtett világ csodálatát, tiszteletét; rá kell mutatnunk arra, hogy a teremtett világ és az erkölcsi törvények összefüggenek. A harmonikus élet fontosságát, a szeretetet és a szerényebb életmódot kell átadnunk a gyermekeknek, rámutatva, hogy az élet célja nem a mennyiségi gyarapodás: emberségben, kapcsolatokban, élményekben és imádságban kellene növekednünk.

Erős Katalin M. Renáta SSND nővér, a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium kollégiumvezető igazgatóhelyettese A Globális nevelési egyezmény és annak gyakorlati megvalósítása című előadásában rámutatott, „a nevelés mindig a remény cselekedete, mely együttműködésre hív minket”. Napjainkban a világban körülnézve ugyanakkor a fiatalok sokszor reményvesztettként tekintenek a jövőre. Ferenc pápa egyenesen nevelési vészhelyzetről beszél:

hanyatlik a nemzedékek közötti szolidaritás; a digitális világ kihívásaira nem adunk megfelelő válaszokat, a sokféle inger miatt nem tudunk megfelelően reagálni önmagunkra és a világra, emellett környezeti és kapcsolati válságban élünk.

Ferenc pápa arra buzdít, hogy tegyük meg a három bátor lépést: állítsuk a személyt a középpontba, használjuk a legjobb képességeinket és neveljük szolgálatra a fiatalokat. A Globális nevelési egyezmény hét célt állít a pedagógusok és szakemberek elé. Ezek szerint a személy egyediségét úgy kell kiemelni, hogy azzal a másokkal való kapcsolatba lépést segítsük. A nevelés első és alapvető helyének a családot kell tekinteni. Hallgatnunk kell a fiatalok hangjára, támogatnunk kell a nők teljes részvételét a nevelésben. Önmagunkat és másokat is a befogadás szellemében kell nevelnünk.

Gazdaság-, politika- és fejlődésértelmezésünket az átfogó ökológia kontextusába kell helyeznünk,

emellett törekedünk kell a mértéktartó életforma megvalósítására. Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy a gyakorlati lépések meghatározása és megvalósítása a pedagógusok feladata.

Nyiri Andrea teremtésvédelemért felelős pedagógiai szakértő, a KaPI munkatársa Teremtésvédelmi aktivitások és szemléletformálás a Katolikus Pedagógiai Intézetben címmel tartott előadást. Mint elmondta, előzetes felmérést készítettek az óvodák és iskolák körében. Megtudakolták például azt is, hogy van-e teremtésvédelmi felelős az intézményben, mennyire jellemző az autómentes közlekedés, de azt is megkérdezték, mire lenne szüksége az intézményeknek a hatékony munkához. A válaszokban a jó gyakorlatok megosztása, a támogató kiadványok közzététele és a tárgyi feltételek biztosítása is felmerült. A klímaszorongás feloldására keresztény válaszokra alapozott, reményteli jövőkép felvázolása lehet a megoldás.

A Katolikus Pedagógiai Intézet a szemléletformálásban, az aktív gondolkodás előremozdításában és az eredmények közzétételében nyújt segítséget az oktatási intézményeknek. Az előadó kiemelte, „teremtésvédő iskola” elismerő cím kidolgozása is folyamatban van. A 2025 decemberéig tartó pályázat során szeretnék közzétenni a szentszéki dokumentumokat, teremtésvédelmi adattárat hoznak létre, oktatási segédanyagokat adnak közre, emellett zöld iránymutatást szeretnének adni az intézményeknek. Kérik az intézményeket, hogy alkossanak zöld házirendet. Alkotói pályázatokkal, vetélkedőkkel – Természetesen Istennel (Víz és Föld) címmel – és a Vedd észre, tervezz, lépj! sportpályázattal szeretnék a fiatalokat megszólítani. A KaPI létrehozta a teremtes@katped.hu e-mail-címet, ahova a témával kapcsolatos leveleket várják.

Nagy Andrea, a pécsi Szent Mór Iskolaközpont igazgatója és Sillye Gergely, a budapesti Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola igazgatója intézménye teremtésvédelmi gyakorlatáról beszélt. Nagy Andrea előadásában elmondta, az óvodában a napi tevékenység során és az intézmény programjain keresztül formálják a gyerekek szemléletét. Az étkezésnél, a kézmosásnál fontos, hogy ne pazaroljanak. Az állateledel-gyűjtésnek, a magaságyás gondozásának, a gyógynövényszárításnak, a madárkarácsonyfa-készítésnek, a sok kirándulásnak, vagy a kézműves-foglalkozásoknak egyaránt a teremtésvédelem áll a fókuszában. Az iskolában a szelektív hulladékgyűjtéssel, a kerékpáros közlekedés ösztönzésével, teremtésvédelmi projektnapokkal, túrákkal, táborokkal hívják fel a téma fontosságára a fiatalok figyelmét. A művészeti iskolában kidobásra ítélt tárgyakból készítenek műalkotásokat, a gimnáziumban pedig többek között a tudatos vásárlásra és a fenntarthatóságra összpontosító órákkal, de a „72 óra kompromisszum nélkül” program során és a közösségi szolgálat területén is a teremtésvédelemre irányítják a figyelmet.

Sillye Gergely, a budapesti Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola igazgatója arról beszélt, hogy az intézmény már 2014-ben elnyerte az örökös ökoiskola címet. Az iskolában „sulizsák” programot működtetnek, melynek révén a használt ruhákat gyűjtik össze és adják tovább újrahasznosításra. Plakátverseny segítségével a szelektív hulladék gyűjtésének fontosságára hívták fel a gyerekek figyelmét. De a tanulók az iskola energiafelhasználását is megismerték, így a későbbiekben jobban ügyeltek a takarékoskodásra. A diákok egy gyógynövény- és fűszerkertet is gondoznak.

A program a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete szervezésében, a Katolikus Pedagógiai Intézettel együttműködésben, a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával valósult meg a „Fenntarthatóság, állóképesség – az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás társadalmi kihívásai” projekt keretében.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír