
Batthyány-Strattmann László (1870–1931) korának kiemelkedő egyénisége: hercegi rangja ellenére polgári foglalkozást választott magának, s életét a szegények gyógyításának szentelte. Az orvosi egyetem elvégzését követően magánkórházat nyitott Köpcsényben, később pedig körmendi kastélyában. A „szegények orvosa”, aki „orvos volt a hercegek között, és herceg az orvosok között”, fiatalon, hosszú szenvedés után hunyt el 1931-ben.
Blanka naplójában beszámol édesapja életének utolsó, legnehezebb időszakáról, ugyanakkor ír a nagybeteg lelkének békéjéről is. Batthyány-Strattmann László még halálos ágyán is alkot: verseket és mély erkölcsi tanítást hordozó történeteket mond el lányának, aki szorgalmasan jegyzeteli édesapja történeteit, amelyek szintén olvashatók e könyvben.
Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. Boldoggáavatási eljárását 1944-ben indították el, a folyamat azonban a háború után hosszabb időre megszakadt, majd 1987-től folytatódott tovább az Eisenstadti és a Szombathelyi Egyházmegye közreműködésével. Boldoggáavatására végül 2003. március 23-án került sor Rómában.
A kiadvány ára: 600 Ft
Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír