Tihany olyan hely, amelynek sorsa szoros összefüggésben van a magyar történelemmel

Sokszor kérdezik tőlem, hogy mi a tihanyi apátság kultúrtörténeti szerepe. Viszonylag jelentéktelen apátság volt Tihany, mint annyi más középkori apátság Magyarországon. Szimbolikus jelentősége ugyanakkor rendkívül fontos. A tihanyi alapítólevél latin szövegével és első magyar szavaival európaiságunkat és magyarságunkat szimbolizálja. Tihanyt olyan helynek lehet tekinteni, amelynek sorsa a magyar történelemmel szoros összefüggésben van: amikor pusztulást él Magyarország, Tihany is pusztul; amikor újjáéled, Tihany is erőre kap.

A szerzetesi élet a történelem során többször megszűnt, de nagyon fontos számunkra, hogy a megszűnéseket mindig újrakezdés követte. A tihanyi bencés apátság egyik szerepét a konkrét feladat határozza meg: a lelkipásztori munka a környéken.

A másik szerepe abból adódik, hogy az idők folyamán kulturális központtá váltunk. Örökséget kaptunk az állami időkből, hiszen a tihanyi apátság épülete kiállítóhely volt: a Veszprém Megyei Múzeumigazgatósághoz tartozott. A törvény értelmében az apátság épületének átvétele után meg kellett tartanunk ezt a múzeumi illetve kiállítóhely funkciót. Ez a feladat közel áll hozzánk, hiszen ez az evangelizációnak, pontosabban az indirekt evangelizációnak nagyon fontos lehetősége.

Tihanyba nagyon sok turista jön, évente több mint kétszázezer látogatót fogadunk, akik között vannak külföldiek, magyarok, és vannak olyanok is, akik templomot talán Tihanyban látnak először. Felteszik a babitsi kérdést, hogy ez a sok szépség mind mire való. És rádöbbennek arra, hogy van művészet, a művészetnek funkciója van, és a művészet hozzátartozik az emberi vagy az emberibb élethez. Fölemelni a lelket, átalakítani a szellemet – ez a feladata és küldetése mindenkinek, aki a keresztény gyökerekből táplálkozik.

Ezért rendezünk kiállításokat – hiszen nem mindegy számunkra, hogy az idelátogató ember mivel találkozik. Most van az apátság 950 éves történetét bemutató kiállításunk, és van egy képzőművészeti kiállítás is, amely Tihanyt mutatja be a képzőművészetben, grafikában, textilművészetben.

Jönnek ide elcsendesedést kereső emberek is. Vendégházunkban helyet tudunk adni 35-40 fős csoportoknak, akik lelkigyakorlatokat tudnak végezni, és kápolnánkban csendet találnak.

A tetőtérben előadótermeink vannak, ahol rendszeresen tartunk előadásokat, amelyek nem hitbuzgalmi jellegűek, de nem is politikaiak. Fontosnak tartjuk azt, hogy olyan területeket érintsünk, amelyek a hívő ember állásfoglalását kívánják. Ezért rendeztünk egy előadássorozatot az etikáról: a pedagógia etikája, az orvostudomány etikája, a művészet etikája, a politika etikája stb.

Volt olyan sorozatunk is, amelynek központi rendező elve a magyarság volt. Ebben az évben pedig elsősorban azt szeretnénk bemutatni, hogy a bencés rend milyen sokszínű szellemi kincsekkel rendelkezik. Ezért előadóknak rendtársainkat kértük fel. Az előadásokat követően az emberek egy pohár bor mellett találkozhatnak, beszélgethetnek egymással. Fontosnak tartjuk a közösségformálás, a közösségképződés lehetőségeinek a megteremtését.

Meggyőződésünk, hogy bár a vallás magánügy, mindenkinek a legszemélyesebb magánügye, attól a pillanattól kezdve, hogy a vallásos ember megjelenik a társadalomban, a vallás létezése már közügy, a szó legtisztább értelmében politikai ügy. Semmiképpen nem foglalkozunk pártpolitikával, de szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy a közért, a közösségért felelősséget vállalni kötelessége mindenkinek, így a keresztényeknek is.

Magyar Kurír