Az együttműködési megállapodás alapja az a 2006-ban aláírt testvérkapcsolati egyezmény, amelyet a Magyarországi Református Egyház és a Koreai Presbiteriánus Egyház kötött. A hat évvel ezelőtti megállapodás célja az volt, hogy a dél-koreai és a magyarországi reformátusok között gyülekezeti és egyházmegyei szinten kapcsolatok jöjjenek létre.
A debreceni és a szöuli gyülekezet a megállapodásban lefektette, hogy támogatja egymást a missziói tevékenységben és a diakóniai munkában, valamint segítik a gyülekezeti tagokat abban, hogy egymás keresztény örökségét, kulturális hátterét és gyülekezeti életét megismerjék és megértsék.
A tizenegy fős dél-koreai delegáció két napot töltött Debrecenben, hogy megismerje a református intézmények működését, és a nagytemplomi gyülekezeti életet. Az ázsiai vendégek a több száz éves múltú Református Kollégiumot is megtekintették.
A Koreai Presbiteriánus Egyház Myungsung gyülekezete több mint százezer fős. Vad Zsigmond, a Debreceni Egyházmegye esperese tavaly látogatott először a világ második legnagyobb várostömörülésébe. Az élményeit felidézve elmondta: nemcsak Szöul hatalmas, hanem a gyülekezet is, ugyanis több mint ötven lelkipásztor, százötven diakónus, kétezer fős énekkar és negyven fős presbiteri gárda munkálkodik a közösségben.
1980 júliusában Kim Sam-Whan lelkipásztor huszonkét laikussal alapította a gyülekezetet, mely azóta több mint százezer tagot számlál. Saját magukról úgy vélekednek, hogy nemcsak számban, hanem a lelki élet területén is növekedtek. Az egyházközség csoportokon alapuló gyülekezet, ugyanis minden területen, külön foglalkoznak az emberekkel.
„Ez a szép számú hívő nem csak vasárnapi keresztyén, részt vesznek a hét istentisztelet egyikén, a házi bibliaórákon és az imaközösségeken” – ismertette Vad Zsigmond. Elmondta: a gyülekezeti élet hajnalban kezdődött, és többnyire este tíz óra után fejeződött be. A vasárnapi hét istentiszteleten összesen hatvanezer gyülekezeti tag vett részt. A háromezer fős templomba nem férnek be, ezért a környék kisebb templomaiban, televízión keresztül követik az igehirdetést. Minden héten húsz-harminc újabb és újabb koreai szeretne gyülekezeti tag lenni. Ilyenkor bemutatják őket az alkalmakon, a továbbiakban pedig foglalkoznak velük, tanítják őket.
Koreában nem egyes emberek csatlakoznak a gyülekezethez, hanem családok. Idővel mindenki megtalálja a helyét és ragaszkodóvá válik – fogalmazott a nagytemplom vezető lelkésze. A nyitottság, a Bibliához való kötődés (a különböző gyülekezeti alkalmakra mindenki viszi magával a Szentírást) és a reformáció tanaihoz való hűség jellemző rájuk – mondta el az esperes.
Koreában amerikai misszionáriusok terjesztették a kereszténységet a XIX. század végén. A szétszakított ország déli részén a relatív többség nem tartozik egyik felekezethez sem, míg a vallásosak körében az „őshonos" buddhizmus lassan kisebbségbe szorul. Dél-Korea ötvenmilliós lakosságának mintegy 25–30 százaléka keresztény, jelentős részük a kálvini tanításokat követi: presbiteriánus, magyar szóhasználattal református – szerepel Dobos Zita, a Tiszántúli Református Egyházkerület sajtóreferensének beszámolójában.
Tiszántúli Református Egyházkerület/Magyar Kurír