Új könyvében az 1981-es merényletről is ír a pápa

Vatikán: Emlékezet és identitás című könyvének utószavában II. János Pál pápa először ír az 1981-ben a Szent Péter téren ellene elkövetett merénylet részleteiről. Mint ismeretes, a kötetet a Vatikán szóvivője, Joaquín Navarro-Valls mutatta be február 22-én kedden Rómában. Elmondta: „A pápa meggyőződése, hogy Ali Agca nem véletlenül követte el tettét”.

Hozzátette: „A szentatya megnyitja szívét, és elmondja, hogyan élte meg, hogyan ismerte fel a gonosz újabb megnyilvánulását. Agcát csupán a technikai kérdések, és nem a morálisak érdekelték. A merénylő nem kérte a pápa bocsánatát.”
 
„Ali Agca már a pápával való találkozáskor, 1983-ban a fatimai titok megrögzött "kutatója" volt. Nem értette, hogy a pápa ellen gyilkossági kísérlet, amelynek technikailag ura volt, miért nem a terv szerint haladt.” Joseph Ratzinger bíboros a könyvbemutató során újságíróknak elmondta, hogy több levelet is kapott Agcától.

Azért írt, hogy megkérdezze: „Mi a fatimai titok lényege?” A bíboros szerint „Ali Agca meg volt győződve arról, hogy abban megtalálja az érthetetlen kérdésre a választ: „Miért nem sikerült a pápa elleni merénylet?”. „Agca soha nem szállt magába tette miatt, a tény, hogy a pápa ellen követett el merényletet, soha nem indította meg. Az egyetlen dolog, ami foglalkoztatta, hogy elhibázta a lövést”, mondta Ratzinger bíboros.
 
Február 15-én, Lúcia nővér, a fatimai jelenések utolsó szemtanújának halála után két nappal egy olasz újság hasábjain Ali Agca „nyílt levelet” küldött a Vatikánnak. A levélben kifejezi részvétét a szerzetesnő halála miatt, és kitart véleményében, miszerint a fatimai titok összefüggésben van a világ végével.

Arra kéri a Vatikánt, hogy tárja fel az Antikrisztus kilétét.” „Ez delírium, Ali Agca évek óta élő rögeszméje”, kommentálta a levelet Navarro-Valls. De amint köztudott, Agca egyetlen kapcsolódása Fatimához a merénylet dátuma, május 13.
 
Könyvének utószavában a pápa így ír a merényletről: „Minden az isteni kegyelem megnyilatkozása volt: Agca tudta, hogyan kell lőni, és kétségtelenül a halálom volt a célja. Úgy látszik, mintha valaki eltérítette volna a golyót.” A szentatya hozzáteszi: „Éreztem, hogy túl fogom élni. Nagy fájdalmam volt, megvolt az okom a félelemre, mégis egy különös bizalom kerített hatalmába.”
 
Az utószóban arról is szó esik, hogy 1983 karácsonyán II. János Pál pápa meglátogatta Ali Agcát a börtönben. „Sokat beszélgettünk egymással. Ali Agca mindenki szerint profi gyilkos. Ez azt jelenti, hogy nem az ő ötlete volt a merénylet, valaki más tervelte ki, valaki más bízta meg őt ezzel.

A találkozó egész ideje alatt világossá vált, hogy Ali Agca azon csodálkozik, miért nem járt sikerrel a támadás. Õ mindent megtett, a legapróbb részletre is gondja volt. És a célba vett áldozat mégis megmenekült a halálból. Hogyan történhetett ez? Ali Agca valószínűleg megérezte, hogy az ő erején, a lövés és a gyilkosság erején túl van egy magasabb hatalom. És elkezdte keresni azt. Remélem, hogy megtalálta,” írja a szentatya.
 
Egy olasz parlamenti bizottság úgy határozott, hogy újra felnyitja a pápa életére törő 1981-es merénylet aktáját, a szentatya könyvében feltárt tények nyomán. „A lehető leghamarabb felnyitjuk a dokumentumot”, nyilatkozta Paolo Guzzanti, a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke. A döntést azután hozták, hogy a szentatya maga mondta ki: a merényletnek ideológiai indítéka volt. A pápa úgy fogalmaz a könyvben: a merénylet „a XX. században hatalomra törő erőszakos ideológiák utolsó vonaglása volt”.

Zenit/ICN/MK