Minden kor emberének szüksége van arra, hogy megtérjen Istenhez, mert a bűnbánat gyökerestül kiírtja a rosszat, és lehetővé teszi az ember és a társadalom számára, hogy fejlődjön és megnyíljon a remény előtt. Azokra az emberekre és társadalmakra viszont, amelyek soha nem tesznek fel kérdéseket önmagukkal kapcsolatban, „csak egy sors vár: a pusztulás”. A Vatikáni Rádió híradása szerint ezekkel a gondolatokkal fordult XVI. Benedek pápa azokhoz a hívőkhöz, akik, mintegy 60 ezren, a mai Angelusra gyűltek össze a Szent Péter téren.
A szív bűnbánata, mondta a pápa, nem a rossztól való megmenekülést jelenti, hanem a vele való szembenézést, úgy, hogy az ember a bajt vagy megelőzi, vagy a jó által legyőzi: és ha nem is lehet mindig elkerülni a rossz következményeit, a bűnbánat akkor is békét hoz a lélekbe. Az Istenhez való megtérés tehát nem erkölcsi, hanem gyakorlati tett, fejtette ki XVI. Benedek nagyböjt harmadik vasárnapján a mai Evangélium szövege kapcsán, amelynek hátterében két történelmi esemény áll.
Az egyik esemény egy felkelés Galielában, amelyet Pilátus vérbe fojtott, a másik pedig egy jeruzsálemi torony ledőlése, amely egykor 18 ember halálát okozta. Jézus ezekre az eseményekre, és a kor gondolkodásmódjára utalt, amely szerint minden, véletlen vagy ember által okozott szerencsétlenség vagy sorscsapás az ember személyes bűnének egyenes következménye volt. A tragikus körülmények között meghalt galileaiak azonban nem voltak bűnösebbek bárki másnál: „De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.”
„Íme, ez az a pont – mondta XVI. Benedek – amelyre Jézus fel akarja hívni az őt hallgatók figyelmét: a bűnbánat szükségességére. Jézus erről nem erkölcsi, hanem gyakorlati értelemben beszélt, mint az egyetlen helyes válaszról azokra a történésekre, amelyek válságba sodorják az emberi bizonyosságokat. Bizonyos szerencsétlenségek kapcsán – figyelmeztetett Jézus – nem ér semmit azok áldozataira tenni a bűn terhét. Az igazi bölcsesség az, ha hagyjuk, hogy megszólítson minket a létezés bizonytalansága, és elsajátítjuk a felelősségteljes viselkedést: vagyis bűnbánatot tartunk és megjavítjuk életünket".
”Ez a bölcsesség – ez a legjobb válasz a rossz ellen, minden szinten, az emberi kapcsolatok szintjén, társadalmilag és nemzetközileg is – folytatta a pápa, majd szigorú lelkiismeret-vizsgálatra szólított fel.
Az Angelus elimádkozása, valamint a hívek köszöntése előtt XVI. Benedek pápa Szűz Mária segítségét kérte, „a bűnbánat szépségének” felfedezéséhez. Így fohászkodott: „Segítsen nekünk megérteni, hogy bűnbánatot tartani és kijavítani a viselkedésünket nem pusztán erkölcsi kérdés, hanem a leghatékonyabb útja a fejlődésnek saját magunk és a társadalom számára", és végül ezzel a mondással zárta beszédét: „Többet ér meggyújtani egy gyertyát, mint átkozódni a sötétség miatt”.
Magyar Kurír
Kép: RV
