Úrnapi szentmise és körmenet Rómában

Kitekintő – 2006. június 9., péntek | 16:08

Június 15-én, Urunk Szent Testének és Vérének ünnepén XVI. Benedek pápa szentmisét mutat be a lateráni Szent János-bazilika előtti téren, majd a hagyomány szerint körmenetben vonul az egy kilométer távolságra lévő Santa Maria Maggiore-bazilikához – a két patriarkális bazilikát összekötő Via Merulanán.

A körmenetben részt vesznek a cserkészcsapatok, a konfraternitások, az Oltáriszentség tiszteletére alakult társulatok, elsőáldozó kisgyermekek, ministránsok, a Szent Sír Lovagrend képviselői, papok, szerzetesek és szerzetesnők, szeminaristák, a lelkiségi mozgalmak tagjai és a római egyházmegye hívei. A szentmise este 7 órakor kezdődik, azt követően sorakozik fel az úrnapi körmenet az alkonyodó Rómában.

A Santa Maria Maggiore-bazilikában az ünnepet megelőző napokban negyvenórás szentségimádást tartanak Mária, az Eucharisztia asszonya kegyképe előtt. Kedden, június 13-án reggel 9 órakor szentmisével kezdődik a szentségimádás és két nappal később, csütörtökön déli tizekét óráig tart, majd megkezdődik az úrnapi körmenet várása, amely este fél kilenc körül érkezik meg a Mária-bazilikához.

Az éjjel-nappal tartó szentségimádás során elimádkozzák az imaórák liturgiáját, a szentolvasót és az egyéni szentségimádásra is alkalom nyílik. A bazilika papjai hívják és várják a plébániai híveket, a szerzetesközösségeket, a közösségek és mozgalmak tagjait, és örömmel fogadnak javaslatokat az imádság formáira.

* * *

A sok országban Corpus Domini – jelentése: az Úr Teste – latin névvel emlegetett nap az egyházi év egyik legjelentősebb ünnepe. 1264. szeptember 8-án IV. Orbán pápa létesítette Transiturus de hoc mundo bullájával, a bolsenai eucharisztikus csoda emlékére. Az ünnepet azonban először 1246-ban tartották meg a Liège-i Egyházmegyében azzal a céllal, hogy Krisztus valóságos jelenlétét ünnepeljék az Oltáriszentségben.

Az ünnep eredeti időpontja a pünkösd utáni vasárnapot követő első csütörtök volt, újabban azonban már sok helyen a következő vasárnapon tartják. Egyes országokban, a svájci katolikus kantonokban még ma is eredeti napján, csütörtökön tartják és nemzeti ünnepként ülik meg. Úrnapján a szentostyát szentségmutatóba helyezik és körmenetben viszik az utakon, hogy a hívek imádásával vallják meg ünnepélyesen az egyház eucharisztikus hitét.

Olaszországban is sok helyen virágszőnyeget készítenek az Úrnapi körmenetre. Magyarországon fokozatosan alakult ki az a szokás, hogy négy úrnapi sátrat állítanak a négy világtáj irányába, melyeket egy-egy jámbor társulat, családok díszítenek fel virággal. Az Oltáriszentséggel haladó pap minden sátornál áldást ad, előtte az utat pedig virágszirmokkal szórják tele.

VR/Magyar Kurír