Útravaló – 2019. február 23.

„Fölment a dombra, és lejött a hegyről” – ezt a közmondást használják az amerikaiak a dicsekvő emberre, aki mesélés közben felnagyítja a dolgokat. Csupán dombra ment föl, mégis úgy mesél róla, mint ha hegyet mászott volna. Péter, János és Jakab közös hegyi túrája az Úrral nem ilyen. Ők valóban arra a hegyre mentek föl, ahonnan messzire látni, a legmesszebbre, mert nemcsak a környező falvakat látták, hanem a jövőbe pillantottak. Elbűvölve a megdicsőült valóságtól, azt érezték, amit a klinikai halálból visszatérők többsége elmond: jó ott lenni. Amikor egy visszaemlékezésben a mesélő jelen időt használ, azt érzékelteti, mintha most történne, amit mesél: Mester, jó nekünk itt lennünk…

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír