Mivel kezdődik egy valamire való építkezés? Víz, elektromos áram? Barakkok az emberek pihenéséhez? Minderre szükség lesz, de nem az első ütemben. Mindenekelőtt oda kell jutni a helyszínre. Meg kell tudni közelíteni. Ehhez pedig utak kellenek. Lépjünk ki egy gondolat erejéig urbanizált városi életmódunkból! Még a sivatagban a hídfőállás kiépítéséhez is utakra van szükség. Nem lehet sivatagi dűnéket meglovagolni, és úgy elkezdeni dolgozni. Először is oda kell juttatni a vizet és az elektromos energiát. Meg kell tudni közelíteni a helyet. Lehet, hogy több ütemben, és csak ideiglenes utak építésére van lehetőség, de út kell. „Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényét!” – idézi Szent János Izajás prófétát. Az adventi várakozás nem merülhet ki az üzletek megrohanásában és különféle tevékenységek sorozatában. Mindezek csak növelik bennünk az űrt. Egy angol pap a következő kérdést fogalmazta meg az egyházközségi újságban: „Hol van az leírva, hogy Krisztus születésnapját hatalmas bevásárlással kell ünnepelni?” Ez kifejezetten gátolja a készületet.
A kereszténység nagy üzenete az, hogy nemcsak az ember keresi az Istent, hanem Isten is keresi az embert. Az ő teljességében nincs szüksége semmire. Az ő szembejövő útja már teljesen készen van, míg a mi oldalunkon hatalmas gödrök tátonganak, és van még tennivaló. Isten lép elsőnek. Őt sem a tervek készítésében, sem a kivitelezésben nem lehet megelőzni. Az útkészítésben legfeljebb együttműködő készségemet fejezhetem ki. Ennek jele, hogy őt engedem az első helyre. A durva földmunkától kezdve a befejező mozzanatig, a korlátok festéséig bezárólag ő mindig előttem jár. Ez persze nem engedi, hogy lustálkodjak. A bűnbánattal megvalósuló előkészítés az én feladatom. A járható út megépítése inkább az övé, mint az enyém. Az Isten által épített út mindig stabilabb és biztonságosabb, mint az, ami a mi kezeink közül kerül ki. Isten számít a közreműködésünkre, amellett, hogy ő ül a betonozó gép kormányánál.
A bűnbánatot hirdető Egyház Isten ereje által születik és él. Példát és modellt él a világ elé azáltal, hogy nem engedi kiüresíteni, sem profanizálni a születendő Istengyermek létét és lényegét. Angol nagyvárosokban hatalmas kérdőjelek láthatók a plakátokon, amikor a muzulmán származású polgármester kíván boldog karácsonyt. Az angol családokat pedig nem tartja meg a sült pulyka, a gyerekek kórusának csilingelése és az ablakon bemászó Mikulás. Mert a hit nélküli próbálkozás csak a szeretet torzóját szüli meg.
Az ünnep sikerét nem az égig érő mosatlan tányér- és csonthalmok határozzák meg, hanem az, hogy növekedett-e a vendégek hite. Erre a kérdésre mindenki úgy adja meg a maga válaszát, hogy a tányérhalmok csökkenjenek, a bizalmunk Istenben pedig növekedjék.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria