Jézus szavainak mélységét – „mit is adhatna cserébe az ember a saját lelkéért” – akkor lehet igazán átérezni, amikor rádöbbenünk: a földi boldogulás vagy a hatalom vágya, a munkamánia vagy egy hamis boldogságérzettel járó életállapot annyira elbódították a szívünket, hogy az már kezdi felemészteni erőnket, emberi kapcsolatainkat, igazi belső értékeinket. Netán barátaink, környezetünk is figyelmeztet rá, hogy fékezni kellene. Jézus szavai világosak: semmi nem ér annyit, mint az ember üdvössége. Ember vagy állat, önmagunk vagy mások, tárgyak, eszmék és szokások mind bálvánnyá válhatnak, és rabul ejthetik a lelkünket. A Lélek tüze azonban ebből is képes felszabadítani, ha engedjük neki.
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
