Virágszőnyeg – 2007. november 6.

A virágszőnyeg csak a legnagyobb ünnepek eszköze lehet, nem szabad bármely nap rálépni a virágra, azt is mondhatjuk, hogy csak Isten engedélyével tehetünk ilyet. Pl. Úrnapján.

Minél inkább öntörvényű az ember, annál könnyebben eltiporja a virágot, a nyílóban levő életet. Zavarja, hogy virágzik, hogy önzetlenül szép. A szépség túlemel a hasznosság világán, és az élet teljessége felé irányítja figyelmünket. A modern embert idegesíti, ha bármi is eszébe juttatja Isten szépségét, és az élet győzelmét a halál felett. Ilyen a virág is. Az önző ember addig tapossa az élet ezerféle virágát, a megannyi kis csírát, míg el nem jut oda, hogy már nem lesz mit taposnia.

Addig nem vagyunk elveszve, amíg egy virágra rá merünk nézni, és nem akarjuk mindenáron leszakítani.

Sánta János