Virágvasárnap ünneplése a püspöki székhelyeken

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A barkaszentelés is a hagyományoktól eltérően zajlott Debrecenben is: nem szabadtéren, hanem az oltár mellett történt. A passiót Törő András püspöki titkár olvasta fel.

Minden emberi élet nagyhét. Örömmel, reménységgel teli, és mindenki eljut a nagypéntekig. Ha hiszünk, tudjuk, hogy nem nagypénteké, nem a halálé az utolsó szó, hanem a feltámadásé, az élet teljességéé – hangzott el Palánki Ferenc megyéspüspök szentbeszédében.

A jelenlegi nehéz helyzetre utalva a főpásztor hangsúlyozta, Isten már megmentett bennünket; nem itt fog beavatkozni az életünkbe – bár még az is megtörténhet, hiszen képes csodát tenni –, hanem átvezet bennünket ezen a nehéz időszakon, hogy megtapasztaljuk jelenlétét, szeretetét. Szent Fiát sem mentette meg a kereszttől, de válaszolt a feltámadással.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Fotó: Kovács Ágnes

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás virágvasárnapi videoüzenetét itt tekinthetik meg:

A videoüzent leírata alább olvasható:

Virágvasárnap az Egyház Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik. Ez a bevonulás pedig pálmaágakkal, virágokkal volt kísérve, ezt terítették elé az útra, ezt lengették előtte azok, akik vele tartottak a bevonulás során. Mi is ilyenkor barkát, pálmaágakat szentelünk. Az idén a körmenet elmarad: az ismert okokból nem gyűlhet össze nagy tömeg az idén, mégis azt a részletet, amely az evangéliumban ezt a bevonulást elbeszéli (Mt 21,1-11) azért a szentmise elején felolvashatjuk. Ugyanakkor a mai nap a Szenvedés vasárnapja nevet is viseli a liturgiában, mert a Passiót, Jézus szenvedéstörténetét olvassuk fel evangélium gyanánt. Tehát a virágvasárnap mintegy a nyitánya, mintegy a rövid összefoglalása Jézus egész szenvedésének, halálának, az egész húsvéti misztériumnak.

A mostani történet, a bevonulás története azzal kezdődik, hogy Jézus a tanítványait beküldi a városba, hogy szerezzenek neki egy szamarat és csikóját. Azzal bízza meg tehát őket, hogy valakinek a szamarát vegyék kölcsön, és egyben megtanítja őket arra is, hogy mit válaszoljanak, ha kérdőre vonják őket, hogy hová viszik azt az állatot. Azt kell válaszolniuk: „Az Úrnak szüksége van rá” (Mt 21,3). Valóban, erre a válaszra elengedik a szamarat. Ez a rövid tömör mondat az egyházatyákat már nagy elmélkedésekre indította, mert nem azt mondja Jézus, hogy az Urunknak szüksége van rá, s nem is azt mondja, hogy a te Uradnak van rá szüksége, hanem az Úrnak. Az Úrnak, így, minden jelző nélkül. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyetlen, a Mindenség Királya az, aki most kölcsön-szamárra szorul, szüksége van egy kölcsönzött teherhordó állatra.

A budapesti Szent István-bazilika Szűz Mária-kápolnájában Snell György segédpüspök vezette a virágvasárnapi szertartást és szentmisét (Fotó: Erdős Dénes)

Hogy lehetséges ez? Nyilván Istennek a csodálatos tervében az emberi szabadság, az ember apró tettei is megtalálják a maguk helyét. Biztos, hogy ez a bevonulás, különösen szamárháton egyértelmű utalás volt, és ezt sokan meg is értették a saját kortársai közül. Utalás volt Zakariás próféta könyvének 9 fejezetére, ott ugyanis ez áll: „Ujjongj, Sion leánya! Zengj éneket Jeruzsálem leánya! Nézd, közeleg királyod: igaz és győzedelmes, alázatos, szamáron jő”, majd később hozzáfűzi a próféta, „békét hirdet a népeknek, uralkodik tengertől tengerig” (Zak 9,9-10).

Egy olyan messiási bevonulásról beszél ez a prófétai szakasz, ahol a Messiás szelíd és alázatos. ugyanakkor mégis győztes király. akinek a birodalma majd az egész földre kiterjed, de békésen fog uralkodni. Tehát összetalálkoznak régi várakozások: a Dávid fia, a győztes király mint messiási alak (vö. 2 Sám 7,1-17) és Izajás könyvének szenvedő szolgája, aki „életét adja váltságul sokakért” (Mt 20,28, vö. Iz 42,1-9; 49,1-9a; 50,4-9; 52,13-53,12 ). Jézus ezt a messiási szerepet vállalja, most nem tiltakozik az ellen, hogy hozsannát kiáltanak, és Dávid fiának nevezik őt, elfogadja ezt. Ugyanakkor tudja, hogy mire készül, tudja azt, hogy az embereknek a szíve, az embereknek a hangulata az könnyen megváltozhat. Aki hallja ezt a hozsannát, az előre tudhatja, hogy nemsokára talán ugyanez a tömeg majd azt kiabálja, hogy „Feszítsd meg őt!” (Jn 19,15).

Jézus bevonulása bennünket arra emlékeztet, hogy hogyan teljesíti Isten az ígéreteit, hogy mennyire felülmúlja Ő a mi elképzeléseinket és várakozásainkat. Isten valóban óriás, az egész világmindenség Alkotója és Ura, aki belép a mi világunkba, aki szelíden közeledik hozzánk, emberként szólít meg minket, és még az emberek között sem az erőteljes, a hatalommal fellépő uralkodónak az alakját ölti magára, hanem szelíden, szamárháton vonul be, prófétaként tanít és gyógyít. Ő az, aki mégis mindenkinél hatalmasabb, Ő az, aki látszólag nem lesz majd győztes Messiás. hiszen megfeszítik; és valójában mégis Övé a győzelem, mert nemcsak meghal, de fel is támad, és megmutatja nekünk, hogy Istennek a tervei felülmúlják az elképzeléseinket. Ő olyan Megváltót küld nekünk, aki egy lesz közülünk, de kézen fog minket is, és magával visz abba az örök isteni életbe, amelyet egyedül Ő ismer, de amelyet szeretetből meg akar osztani mindannyiunkkal.

* * *

Győri Egyházmegye

Az Úr szenvedésének vasárnapján Veres András megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szertartás a székesegyház karzata alatt kezdődött, ahol a főpásztor megszentelte a barkákat, majd rövid tanítást mondott. Ezt követően a liturgia a Székesegyházban folytatódott Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának felidézésével.

Veres András főpásztor elmélkedésében arra bátorította a jelenlévőket, hogy képzeljék el Jézus kétezer évvel ezelőtti helyzetét, amikor Jeruzsálembe való bevonulása tömegkommunikációs eszközök nélkül történt, mégis tömegeket vonzott. Az emberek – mai nyelven kifejezve – „flashmobszerűen” csatlakoztak Jézus kíséretéhez.

A szentmisén koncelebrált Németh László általános püspöki helynök; Reisner Ferenc, a Brenner János Hittudományi Főiskola (BJHF) rektora; Kálmán Imre, a BJHF prefektusa, püspöki irodaigazgató; valamint Böcskei Győző, a székesegyház plébánosa.

A passiót Reisner Ferenc, a BJHF rektora; Bognár Krisztina énekművész; Ruppert István, a Székesegyház karnagya, Liszt Ferenc-díjas orgonaművész; valamint a BJHF papnövendékei énekelték.

* * *

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök a kaposvári püspökség kápolnájában mutatott be szentmisét virágvasárnap.

Jézus tudta, mit jelent a halálfélelem. Olyan Istenünk van, aki magára veszi kétségeinket, kétségbeeséseinket, félelmeinket és a haláltól való rettegésünket. Közösséget vállal velünk és példát ad nekünk. Könyörgött, hogy ne kelljen kiinnia a kelyhet, majd háromszor kimondta, hogy ne az Ő akarata, hanem az Atya akarata teljesüljön. Belesimult az Atya akaratában, átadta magát. Ezzel elnyerte a békét. Mi is bízzuk rá magunkat teljesen a Mennyei Atya akaratára. És akkor minden a javunkra válik – biztatott a főpásztor.  

* * *

Miskolci Egyházmegye

Jézus csöndes, szelíd emberként járta végig a Szentföldet és így érkezett a fővárosba, ahol nem ő gyűjtött egybe tömeget, hanem éppen a tanítványok és az ő királyi méltóságára rádöbbenő fiatalok gyűltek össze maguktól – hozsannázni – emlékeztetett Orosz Atanáz megyéspüspök a miskolci székesegyházban tartott Szent Liturgián, majd a hozsanna szó eredetéről szólva elmondta, a 117. zsoltár annak idején egyfajta segélykiáltásként tartalmazta ezt a szót. „Nosza, segíts!” – körülbelül ezt jelenthette a zsoltár eredeti szava, amelyet mi már görög zsoltároskönyvünkben így örököltünk: „Ó, Uram, segíts meg! Áldott, ki az Úr nevében jő! Áldunk titeket, az Úr nevében.”

Ez lett a virágvasárnap ünnepi szózata, amely Szent Liturgiánkban is visszhangzik; „Ó, Uram, ments meg!” Ezt kéri az egész emberiség, nemcsak kétezer éve kérte, hanem most is, szinte egy szájjal, egy hangon kérjük Jézust, a világ Királyát, hogy segítsen meg bennünket – fogalmazott a főpásztor.

Itt, a székesegyházban liturgiánk virágvasárnapi szavait ismételjük többször is: „Áldott, ki az Úr nevében jő, hozsanna a magasságban.” De a zsoltár eredeti szövege így hangzik: „Áldott, aki az Úr nevében jő, áldunk titeket az Úr házából. Isten az Úr, és megjelent nekünk.” Egy zarándokzsoltár volt ez, amelynek zárósorát a papok mondják, akiknek lehetőségük van a zarándokok távollétében is a templomban imádkozni: megáldunk benneteket az Úr nevében. Higgyétek el Jeruzsálembe bevonult Megváltónknak: „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld!” – biztatott a miskolci püspök.

A homília teljes szövege ITT olvasható.

* * *

Nyíregyházi Egyházmegye

A nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban tartott virágvasárnapi Szent Liturgiát Kruppa Tamás, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora végezte Szocska A. Ábel megyéspüspök jelenlétében, Gánicz Tamás diakónusi szolgálatával és a kántorok énekszolgálatával.

Kruppa Tamás többek között a János apostol által is idézett zakariási jövendöléseket vizsgálta, „olvasta tovább” szentbeszédében. Ezekből nemcsak arról értesülünk: az alázatos király alázatos szamárháton érkezik, hanem arról is, hogy összezúzza a fegyvereket, hogy megsemmisítsen minden harci mént. „Azért jön, hogy békét teremtsen.”

Szocska A. Ábel püspök a Szent Liturgia végén a szertartást az otthonaikból követő hívekhez fordulva felhívta a figyelmet arra, hogy idén a pászkaszentelés is elmarad. Arra buzdította a családfőket, hogy a feltámadási tropárt elimádkozva, az elkészített ünnepi asztalt akár szentelt vízzel, akár a kereszt jelével maguk áldják meg: „Az Úristen fogadja kedvesen mindannyiunktól ezt az áldozatot, amelyet ezekben a napokban meg kell hoznunk.”

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Fotó: P. Tóth Nóra

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

A szombathelyi székesegyházban Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét virágvasárnap.

A főpásztor homíliájában arról beszélt, hogy a passió a világtörténelem leghatalmasabb eseménye; ebbe a nagy történetbe illeszkednek bele a mi életünk kicsi történetei. A passió a világmindenség alapdallama.

Székely János egy édesapa különleges imáját idézte, melyet minden este elimádkozott a gyermekeivel: „Létezik az Isten. Szeret az Isten. Közénk jött az Isten. Megbocsát az Isten. Hazavár az Isten.” Végül arra biztatott a püspök, engedjük, hogy ránk, családjainkra, nemzetünkre és az egész világra kiáradjon a kereszt újjáteremtő és megtisztító ereje.

* * *

Váci Egyházmegye

Marton Zsolt váci megyéspüspök Paszternák Tamás püspöki titkárral a váci püspöki palota kápolnájában mutatott be szentmisét virágvasárnap. A főpásztor az egyházmegye karitászcsoportjaiért ajánlotta fel a szentmisét, amelyek önkéntesei hősiesen helytállnak a járványveszély idején.

A főpásztor arra hívta a híveket, induljanak el Jeruzsálembe, és ne ruháikat terítsék Krisztus elé, hanem önmagukat, boruljanak le elé és legyenek Vele. Kapcsolódjanak be érzelmeikkel, gondolataikkal Jézus szenvedéstörténetébe. Legyenek ott a Jeruzsálembe való bevonulásnál, az Olajfák hegyén és a kereszthordozásban, hogy amikor eljön a feltámadás napja, mindenki megtapasztalhassa a feltámadás örömét.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

Virágvasárnap délelőttjén a Boldog Gizella Szeminárium papnövendékeinek asszisztenciájával mutatott be szentmisét Udvardy György érsek a veszprémi bazilikában. Koncelebrált Nagy Károly apát, kanonok, főszékesegyházi plébános és Felker Zsolt káplán. A szentmise kezdetén a főpásztor megáldotta a barkaágakat. A passiót a Szent Mihály kórus tagjai énekelték.

Kívánom, hogy otthonainkban, családjaink körében a húsvét misztériuma a feltámadás megkérdőjelezhetetlen erejével törjön be és alakítsa kapcsolatainkat, vezessen a megtérésre és a megújulásra bennünket – hangzott el Udvardy György köszöntőjében.

Szentbeszédében az érsek arra biztatott, hogy imádkozzunk egymásért, hordozzuk egymás terhét, legyük szolgái mi magunk is a megújulásra készülő világnak. Olvassuk együtt is, külön-külön is a nagyhét során Jézus szenvedéstörténetének eseményeit. „...eggyé tudunk válni azzal a Krisztussal, aki végtelenül szeret Bennünket most is, amikor talán nehezebb ezt elhinni, elfogadni.”

A szentelt barkát kihelyezték a Szent Mihály-szobor mellé, hogy a hívek hazavihessenek otthonaikba egy-egy ágat.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye,  Győri Egyházmegye, Kaposvári Egyházmegye, Miskolci Egyházmegye, Nyíregyházi Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Váci Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír