Virtuális szószék és közgazdaság

Virtuális szószék–pásztori szolgálat a médiában címmel Vojtkó Ferenc, a Debrecen Televízió szerkesztő-műsorvezető munkatársa tartott előadást, amely során a részt vevő papok közelebbről is megismerkedhettek a kamerával. Másnap, Háromdimenziós gazdaság – Alternatív gazdasági modell erényetikai paradigmában címmel a Katolikus Egyház társadalmi tanításának ma is aktuális kérdéseit tárgyalta a közgazdász Baritz Sarolta Laura OP nővér. A találkozó utolsó délelőttjén a káplánok kötetlen beszélgetést folytattak Bosák Nándor püspökkel.

Vojtkó Ferenc a Debrecen Televízióban hetente megjelenő Erőnk Forrása című vallási magazin műsor szerkesztője a továbbképzésen többek között a 70 ezer fős nézettségű magazinműsoron keresztül mutatta be azokat az interjú szituációkat, amellyel a televíziós felvétel során találkozhat az interjúalany. Elmondta: a kamera olyan, mint a szószék, csak ott nem látható a közönség. Éppen a kamera személytelensége okozza a legnagyobb feszültséget a vasárnaponként akár több száz fős hívő előtt prédikáló pap számára. Nincs visszajelzés, bátorító tekintetek, és nehéz mereven a kamerába nézve beszélni.

Máthé Gábor operatőr a néző szemével látva erre is javasolt megoldást: milyen a gördülékeny beszélgetés, mire figyel, és mi az, ami nem érdekli a nézőt? Számtalan gyakorlati kérdésre kaptak választ a résztvevők. Vojtkó Ferenc szerkesztő megmutatta azokat a technikai fogásokat is, amelyekkel a riportalany irányíthatja a beszélgetést, rávezetheti a riportert arra, hogy mit kérdezzen. Majd kiemelte, az a jó riportalany, aki csak a kérdésre válaszol. Különösen akkor lényeges ez, ha egy ötperces interjúból a néző elé már csak 30 másodpercnyi anyag kerül.

Az elméleti javaslatokat a gyakorlatban is kipróbálhatták a résztvevők. Mindenkivel készítettek interjút, de volt, akinek egy adott evangéliumi szakaszról kellett elmélkednie szemben a kamerával.

Baritz Sarolta Laura OP nővér, közgazdász — neve mintegy tíz éve jól ismert a szakmában —, ő interaktív találkozás invitálta a jelenlévőket.

Tapasztalata, hogy az Egyház társadalmi tanítása fehér folt az Egyházon belül is, sokan nem ismerik, vagy azt gondolják, hogy egy elavult eszmerendszer, és a mai világban már nem értelmezhető.  „Pedig az Egyház adja meg a válaszokat a mai problémák kihívásaira, csak helyesen kell azokat értelmezni” – hangsúlyozta a közgazdász. 

Laura nővér missziója, hogy az Egyház társadalmi tanítását a közgazdaságtannal összekösse, és kimunkáljon egy olyan modellt, amely alternatív megoldást jelent a XVIII. századtól uralkodó Adam Smith, a közgazdaságtan atyja (1723–1790) nevéhez fűződő főáramú közgazdasággal szemben.

A közgazdász szerzetes nővért teológiai és etika tanulmányai megerősítették abban, hogy a közgazdaságtan és a teológia párosítása állíthatja talpra azt, ami most a világban a feje tetején áll a gazdasági vonatkozásban. Laura nővér ezen elméletének gyakorlati megvalósításán jelenleg is dolgozik, a Corvinus Egyetemen empirikus kutatásokat végez ezen elmélet igazolására.

Míg a főáramú közgazdaságtan kezében az ember eszközként szerepel, ami munkaerő, kizsákmányolható és eldobható, ha már nem bír többet adni, ezzel szemben az Egyház társadalmi tanítása szerint támogatott irányzat középpontjában az ember áll. Laura nővér szerint, a jó hír az, hogy nemcsak a katolikus Egyház, hanem más vallások, ágazatok, a buddhista közgazdaságtan, ökológiai közgazdaságtan, humanisztikus közgazdaságtan is erről beszél, és a világ is belátja ezt, hiszen az Egyház társadalmi tanításának a legnagyobb érdeme, hogy a természet törvényen alapszik. Ez alapján az ember emberrel szóba tud állni, mert emberi értékekről beszél. Ez egy közös nyelv.

Laura nővér munkatársaival jelenleg Luigino Bruni és Stefano Zamagni: Civil Economy című könyv fordításán dolgozik. Kutatásai bizonyítják, hogy az egész magyar közgazdasági szakirodalomban a XV. XVII. századi korszakról említés sincs. Laura nővér olyan kifejezésekre talált rá a könyvben – közboldogság, civil gazdaság –, amelyek magyar fordításban nem is fordulnak elő.

A Civil Economy bemutatja a XV-XVII. századi olasz polgári humanizmus idejére jellemző közgazdaságtani irányzatot, azt az alternatív utat, amelyik azt mondta, hogy az ember lényege az erény; vágyik a kitejesedésre, a boldogságra; a gazdasági élet lényege pedig a boldogság s a közjó megvalósítása. 

Kovács Ágnes/Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye/Magyar Kurír