Xavéri Szent Ferenc

Európának az határi
Kicsinyek lőnek s országi
Szent Ferenc szívének
S igyekezetének,
Buzgó szeretetének,
Lángadozó lelkének...
 
A világnak más részére
Által megyen s pogány földre,
Az hol az Istennek,
A mi Teremtőnknek
Hirdeti dücsőségét
Az igaz ismeretségét.
 
Megtérít sok királyokat,
Várassokat s országokat
Krisztus szent hitére
S annak értelmére
És az jóra oktattya
S szűntelen igazgatja...
(régi magyar himnusz)

Francisco de Jassu y Javier 1506. április 7-én született Javier várában. Tanulmányait Párizsban végezte, ahol Magister Artium fokozatot szerzett. Tanulmányai során ismerkedett meg a későbbi Loyolai Szent Ignáccal, akinél elvégezte a Lelkigyakorlatokat, majd az Ignác körül szerveződő Társaság tagja lett. 1534. augusztus 15-én Ignáccal és öt társával szegénységi és tisztasági fogadalmat tett; azt is megfogadták, hogy elzarándokolnak a Szentföldre. 1536 telén indultak útnak. Velencében tudták meg, hogy a törökök a Szentföldre vezető összes utat lezárták. Miközben a körülmények kedvezőbb alakulására várakoztak, 1537. június 27-én pappá szentelték őket Velencében.

1538 novemberében arra kérték a pápát, hogy megváltoztathassák a szentföldi zarándoklatra tett fogadalmukat: helyette Róma püspökének tökéletes engedelmességet fogadtak. 1540 tavaszán III. Pál pápa a Jézus Társaságból két személyt Írországba, kettőt Portugál-Kelet-Indiába küldött. Ignác az egyik megbetegedett testvér helyett Xavéri Ferencet küldte Indiába.

*

Xavéri Ferenc a jezsuita barokk egyik legtiszteltebb szentje: tengeri utazás, pestisjárvány idején, halál óráján szoktak folyamodni hozzá. Többnyire vándorbottal és kezében kis feszülettel, vagy nyomorúságos kunyhóban, magára hagyott haldoklóként ábrázolják. Nápoly városa 1656-ban dühöngő pestis idején kezdte patrónusként tisztelni.

1709-ben a hazai pestisjárvány alatt Buda városa is védőszentjének választotta. Tiszteletének egyik első hazai nyoma Szepes fogadalomból épült Xavér-kápolnája, Bársony György prépost felajánlása (1669). Regényes élete sokat foglalkoztatta a barokk ember képzeletét, nekünk már idegen feladatokra, önmegtagadásokra edzette akaraterejét. A XVIII. században épült magyarföldi jezsuita templomok közül őt választotta pártfogóul Trencsén (1684), Szakolca (Skalica) (1724), Rozsnyó (1660 táján) és Besztercebánya. Ez utóbbiból később püspöki székesegyház lett, a szentből az új egyházmegye patrónusa. Kőszeg középkori Jakab-templom a barokk időkben a jezsuiták kezén volt, egyik kápolnáját neki szentelték.

Népszerű szentelménnyé vált a Xavér olaja – oleum de lampade Oberburgensis S. Xaverii –, messze vidékekről is eljöttek érte. Xavér tiszteletét a XX. század jezsuita pasztorációja igyekezett hazánkban föltámasztani, szélesebb körökben azonban már eredménytelenül: a régi kultusz a jozefinista időkben elsorvadt. Kalendáriumi eredetű, terminus jellegű szigetközi megtiszteltetés: DisznóöIő Szent Ferenc, Székesfehérvárott: Disznóvágó Szent Ferenc.

1622-ben avatták szentté, ünnepét már a következő évben felvették a római naptárba: december 3.

Magyar Kurír

Forrás: Bálint Sándor - Ünnepi kalendárium