XIV. Leó pápa első magánlátogatása a Mária, a jó tanács Anyja kegyhelyre vezetett

XIV. Leó pápa első meglepetésszerű látogatásához szimbolikus helyet választott, egy Rómán kívüli kegyhelyet, amely kedves az ott 1200 óta jelen lévő Ágoston-rendiek számára és XIII. Leó emlékét is hordozza.

A pápa egy Volkswagen Multivannal érkezett, az első ülésen ülve. A téren és az ablakokból kinézve több száz fős, éljenző tömeg fogadta. A környező utcák fokozatosan zsúfolásig megteltek érkezésének hírére. Üdvözölte az egybegyűlteket, majd a templomba belépve a szerzeteseket köszöntötte.

Megállt imádkozni először az oltár, majd a Szűzanya képe előtt, ahol egy csokor fehér rózsát tett le.

A kegyhelynek egy kelyhet és egy paténát vitt ajándékba. A jelenlévőkkel együtt elmondta II. János Pál pápa imáját Máriához, a Jó Tanács Anyjához.

Az Üdvözlégy Mária és a Salve Regina eléneklése után a templomban lévőkhöz szólt:

Nagyon szerettem volna eljönni ide új szolgálatom első napjaiban, amelyet az Egyház rám bízott, hogy Péter utódaként vigyem tovább ezt a küldetést”. 

Felidézve a látogatást, amelyet a Szent Ágoston-rend generális perjelévé választása után tett, és a döntését, hogy „életét az Egyháznak ajánlja fel”, XIV. Leó megerősítette „bizalmát a Jó Tanács Anyjában”, a „fény és a bölcsesség” Szűzanyjában – Mária szavaival, amelyeket a kánai menyegző napján a szolgákhoz intézett, ahogyan János evangéliumában áll: „Tegyétek meg, amit mond nektek”. 

A pápa az Ágoston-rendi közösséggel együtt egy belső terembe vonult privát találkozóra, amely után a bazilika kapujából ismét szólt a jelenlévőkhöz. Kifejezte örömét, hogy eljöhetett imádkozni a Jó Tanács Anyjához, aki nagy ajándék a Lazio régióbeli kisváros lakói számára, és ebből nagy felelősség is származik:

ahogy az Anya soha nem hagyja el gyermekeit, úgy nektek is hűségesnek kell lennetek az Anyához”.

Ezután köszöntötte a fiatalokat és a szívükben fiatalokat – „mindannyian azok vagyunk!” –, és a lelkesedés lelkületére buzdított, amellyel Mária példája nyomán követni kell Jézust. Végül, mielőtt elhagyta volna a kegyhelyet, megáldotta a jelenlévőket.

*

A loretói litániában Máriát a „bölcsesség székének” nevezik, hiszen Isten teremtményei közül az egyik legbölcsebbnek tartják őt. XIII. Leó pápa pedig a litániát kiegészítette egy újabb titulussal: „a jó tanács Anyja” – a Róma közeli Genazzanóban történt csodás események nyomán.

A hagyomány szerint II. Pál pápasága idején, 1467-ben a törökök Shkodrát (Albánia) ostromolták, s a város lakossága, főként két nemes család feje, Giorgio és De Sclavis, minden erejüket latba vetették, hogy a templomuk falán tisztelt úgynevezett Paradicsomi Mária-freskó képét megmentsék. A kép levált a falról, s ismeretlen utakon éjjel és nappal lángoszlopként vonult a két nemes előtt, végül 1467. április 25-én, Szent Márk napján megállapodott a Rómától 25 mérföldre fekvő város régi templomában: a nagy tiszteletben álló kép a levegőben lebegett.

A csodás kegykép az első pillanattól kezdve zarándokok sokaságát vonzotta. Ma is Genazzanóban található, holott a II. világháború alatt a templom nagy része megsemmisült; és napjainkban is számos csoda történik a városban és szerte a világon, melyet a kegyképen is tisztelt Jó Tanács Anyjának tulajdonítanak.

XIII. Leó pápa soha nem tudott ellátogatni a kegyhelyre, de 1903-ban basilica minor rangra emelte. Más pápák viszont felkeresték a Mária, a jó tanács Anyja kegyhelyet:

XXIII. János 1959-ben, Szent II. János Pál 1993-ban. XIV. Leó pápa még bíborosként 2024. április 25-én szentmisét mutatott be a kegyhelyen a kegykép ünnepén.

Prévost bíboros homíliájában akkor kifejezte odaadását a Szűzanya iránt, és arra buzdította a híveket, hogy merítsenek ösztönzést Máriától a béke és a kiengesztelődés terjesztéséhez a világban.

Forrás: Vatican News olasz nyelvű Facebook-oldala; Aleteia

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír
(tzs)