Folignói Boldog Angéla a 13. század egyik nagy olasz misztikus nője – kezdte tanítását a szentatya. – 1248 tájékán született jómódú családban. Édesapját hamar elveszítette, édesanyja egyedül nevelte. Már fiatalon megismerkedett leendő férjével, több gyermekük született. Élete első felében gondatlan és bűnös életet élt, olyannyira, hogy lenézte és megvetette a korban igen elterjedt, vezeklő életmódot folytató embereket, akik Krisztust követve lemondtak vagyonukról, böjtölő, imádságos életet éltek, és szeretetcselekedeteket végeztek.
Az 1279-es nagy földrengés, egy akkor pusztító hurrikán, illetve a Perugia városa ellen folytatott háború okozta szenvedések vezették Angélát bűneinek felismerésére. Ekkor egy alkalommal megjelent neki Assisi Szent Ferenc, akit a gyónásról kérdezett. Néhány évvel később elveszítette édesanyját, majd férjét és gyermekeit is. Ezt követően szétosztotta a vagyonát és 1291-ben belépett a Ferences Világi Rendbe. 1309 januárjában halt meg Folignóban.
Könyvében leírta megtérése útjának állomásait: a legfontosabb tényezőkként a vezeklést, az alázatosságot és a megpróbáltatásokat jelölte meg. Misztikus látomásait gyóntatójának próbálta elmesélni, aki írásba foglalta ezeket a beszélgetéseket. Folignói Angéla tapasztalatai egy olyan egységről tanúskodnak, amely lelkileg és testileg egyaránt magával ragadja az embert. Misztikus élményei isteni megvilágosulások, amelyek lelkéhez szólnak és váratlan pillanatokban érkeznek. Olyan események ezek, amelyek megmutatják, hogy az egyetlen és igaz Mester, Jézus minden hívő szívében ott él és teljesen sajátjának kívánja tekinteni a szíveket, mint ahogy Pál apostol a Galatákhoz írt levelében mondja: „Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2, 20).
A boldog misztikus nő spirituális fejlődésének lépései közül a pápa kiemelte többek között az elsőt: Folignói Angéla félelmeit. Bűneit megbánva a pokoltól, az elkárhozástól való félelmeiről, bűnbánatáról, vezekléséről szólt. „Lelke szégyent és keserűséget érzett amitta, hogy úgy érezte, nem tudja még, mi az, hogy szeretet, csak a fájdalmat ismeri”. Mindez azonban utat nyitott számára a fájdalmas „keresztút” ösvényeihez, amely végül a szeretethez vezette őt.
A következőkben Folignói Boldog Angéla azt érezte, hogy adnia kell valamit Istennek amivel megbocsátást nyerhet bűneiért, de hamar megértette, hogy nincs semmije, amit Istennek ajánlhatna. „Az Istentől jövő igaz és tiszta szeretet a lélekben él, lehetővé teszi hibáink és az Isteni Jóság felismerését, amelynél nincs nagyobb.” Spirituális élete folyamán Angéla felismerte, hogy bűneinek megbocsátását, a megváltást csak Jézus – aki kereszthalált halt értünk – és az ő szeretete adhatja meg számára. Hosszú elmélkedéséket folytatott a keresztre feszített Jézust szemlélve, aki a legnagyobb fájdalmak közepette a legnagyobb szeretetről tett tanúságot. Folignói Angéla megtérése akkor következett csak be, amikor lelkében érezte, hogy Isten megbocsátotta bűneit, amely az Atya végtelen szeretetének adománya.
A középkori misztikusnő lelki fejlődése a megtéréstől a misztikus látomásokig a keresztre feszített Jézus által történt, és a hozzá való hasonlóságra irányult az egyre radikálisabb és elmélyült lelki megtisztulásra irányuló cselekedeteken keresztül. Mindez azt is jelentette Folignói Angéla számára, hogy megtapasztalja azt, amit Jézus is átélt: a szegénységet, a megaláztatást, a fájdalmakat. A szegénység végtelen boldogságot hoz a léleknek, a megaláztatáson keresztül tiszteletet és dicsőséget nyer majd, a bűnbocsánat pedig megadja Isten vigaszát és szeretetét – fejtette ki XVI. Benedek.
Folignói Angéla ma is beszél hozzánk. Manapság az emberek úgy élnek, mintha Isten nem is létezne, mintha olyan valaki volna, aki a mindennapi élettől nagyon távol áll. Viszont Isten ezer és ezer módon képes megmutatkozni bárki lelkében, megértetni, hogy ismer bennünket és szeret. Folignói Boldog Angéla alakja azokra a jelekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel az Úr megérint bennünket és elvezet magához. Kérjük Folignói Angéla közbenjárását, hogy képesek legyünk felismerni ezeket a jeleket, és ezáltal megtanuljuk, mit is jelent valójában élni.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír