Zágráb és püspöksége rövid története

Kitekintő – 2011. június 5., vasárnap | 16:31

Zágráb története egészen az újkőkorszakig nyúlik vissza, már ekkor lakott terület volt. Számos emlék őrzi a rómaiak jelenlétét is. 1094-ben I. Szent László király püspökséget alapított a Kaptol dombon, a tatárjárás idején azonban itt nagy pusztítás történt.

Ezt követően IV. Béla király a Kaptol mellett kialakult Gradecet királyi várossá nyilvánította. A két település állandó ellenségeskedésben élt egészen a XVIII. századig, amikor egyesítették és az új város a Zágráb nevet kapta (jelentése: a domb mögött).

A történelmi városközpont ma Zágráb kulturális centruma, míg az üzleti élet a város déli részén kap helyet. Zágráb Horvátország legnagyobb városa, egymillió 250 ezer lakossal, amelyből 92 százalék horvát nemzetiségű.

A zágrábi egyházmegye története is ehhez a városhoz nyúlik vissza, ugyanis az a kaptoli püspökségből nőtt ki. Jelenleg az egyházmegye 89 százaléka katolikus, 203 plébánia működik a területén. 304 egyházmegyés- és 264 szerzetes pap teljesít szolgálatot. Az egyházmegye érseke Josip Bozanić bíboros.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír