Zarándokként Pál apostol nyomában

Tanulmányi nap Rómában

Kitekintő – 2009. január 22., csütörtök | 12:08

A jubileumi év alkalmából naponta több ezer zarándok érkezik Rómába, hogy tiszteletét tegye a népek apostola, Szent Pál előtt. A Pápai Gergely Egyetemen január 19-én Szent Pálról szóló előadássorozatot tartottak.

Zarándokolni – régi keresztény szokás szerint – annyit jelent: Krisztus nyomában járni. A középkorban zarándokutak hálózták be Európát egészen a Szentföldig. A zarándok azért kelt útra, hogy jelen lehessen azokon a helyeken, ahol Jézus is járt, vagy hogy saját kezével érinthesse a szent ereklyéket; e tapasztalat által is erősödve a hitben és az Istennel, a Teremtővel és Megváltóval való kapcsolatban. A legjelentősebb zarándokhelyek közé tartozik az Róma, az Örök Város, amely Szent Péter és Szent Pál sírját is őrzi.

A Pápai Gergely Egyetemen január 19-én tartott konferencián művészeti, történeti és régészeti szempontokat követő előadások hangzottak el Szent Pálról:

A jezsuita Heinrich Pfeiffer Szent Pál életének legmeghatározóbb pillanatáról, a Damaszkuszba vezető úton történt megtéréséről tartott előadást. Az Apostolok Cselekedetéből ismert jelenet a reneszánsz kezdetétől gyakran ábrázolt téma a képzőművészetben; elterjedt ikonográfiája Sault, lováról leesve, a földön ábrázolja a megtérés pillanatában. A Biblia azonban nem tesz utalást arra, hogy Pál lovon ült volna. A művészet olykor új elemeket tesz a Szentírás szavaihoz, másokat elhanyagol vagy kiemel egy bizonyos lényeg hangsúlyozása érdekében – magyarázta az előadó. A kiragadott pillanat itt Saul Istennel való találkozása; Istennel, aki belépett az életébe, megváltoztatva azt. A Saulból lett Pál e pillanattól követi Jézust, egészen a vértanúhalálig. Ahogy Pál esetében történt, Isten képes belépni bárki életébe – hangsúlyozta a jezsuita professzor. A megtérés pillanata egyetemes pillanat, amelyben megmutatkozik az erő, Isten láthatatlan ereje, s amely példa minden ember számára.

Giorgio Filippi, a Vatikáni Múzeumok régésze bemutatta annak a hosszú feltárásnak a részleteit, amely felszínre hozta Szent Pál eredeti, a falakon kívüli Szent Pál-bazilikában ma is látható sírját. A Kr. u. 67–68-ban keletkezett sírra egy több alkalommal átépített, az 1800-as években tűzvész áldozatává is vált bazilikát emeltek. Az alatta elhelyezkedő sír pontos helye feledésbe merült; az évekig tartó ásatások azonban feltárták a sírt. A Szent Pál-bazilikában látható sír ma eredeti formájában van jelen, így minden zarándok – Filippi professzor szavaival élve – „szemével érintheti”.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír