Abszolút többséggel is megválasztható az új pápa? – XVI. Benedek fontos változtatásai a konklávéban

Tehát a konstitúció ezekkel a változtatásokkal együtt hatályos ma, melyek több fontos pontot is érintenek, melyek egyértelműsítik, hogy kilencnapnyi szavazás után, ha nem jutnak eredményre a bíborosok, az új pápát lehet-e abszolút többséggel (50 százalék + 1 szavazat) megválasztani (amit a II. János Pál által kiadott szabályozás, az Universi Dominici gregis engedélyez), vagy sem? Mutatjuk a változtatásokat.

XVI. Bendek Normas nonnullas (Néhány szabály) motu propriójában leszögezi: egyetlen választó bíborost sem lehet kizárni sem az aktív, sem a passzív választásból, semmilyen ok vagy érv alapján, betartva az Universi dominici gregis konstitúció 40. és 75. pontjainak előírásait.

A konklávé hamarabb is összehívható, mint a főszabályban előírt időpont

A konstitúció megállapítja, hogy az Apostoli Szék törvényes megüresedésének pillanatától kezdve 15 teljes napon át kell várni a távollévőkre a konklávé megkezdése előtt.

XVI. Benedek azonban a bíborosi kollégiumot felruházza azzal a joggal, hogy előbbre hozza a konklávé megkezdésének időpontját, miután megállapítják minden választó bíboros jelenlétét.

Ugyanígy lehetőségük nyílik a bíborosoknak arra is, hogy meghosszabbítsák a várakozást néhány nappal, amennyiben súlyos indokok állnak fenn. A sede vacante megkezdésétől számított legfeljebb 20 nap után azonban meg kell kezdeni a konklávét, függetlenül attól, hány pápaválasztó bíboros van jelen.

A konklávé titkosságára vonatkozó szabályok

A konklávé titkosságára vonatkozó normák szerint „Vatikánváros egész területét és az azon belüli székhellyel rendelkező hivatalok rendes tevékenységét a kérdéses időszakban úgy kell szabályozni, hogy biztosítva legyen a pápaválasztással kapcsolatos minden tevékenység titkossága és szabad lefolytatása. Különösen ügyelni kell arra a konklávén szolgálatot teljesítő prelátusok segítségével is, hogy a választó bíborosokat senki meg ne közelítse, miközben a Szent Márta-házból a vatikáni Apostoli Palotába közlekednek”.

„Minden személy, akinek bármilyen okból és bármikor tudomására jut valami, ami közvetlenül vagy közvetve érinti a választás cselekményeit, különösen a választáson történt szavazásokat, szigorú titoktartásra van kötelezve a választó bíborosok testületén kívüli minden személy vonatkozásában: emiatt a választás megkezdése előtt pontosan meghatározott módon és formula szerint esküt kell tenniük annak tudatában, hogy ennek megszegése esetén az Apostoli Széknek fenntartott latae sententiae (magától azonnal, automatikusan beálló) kiközösítésbe esnek.”

Nem lehet közfelkiáltással pápát választani

A választás közfelkiáltásnak vagy inspirációnak és kompromisszumnak nevezett módjai eltöröltettek, és a római pápa megválasztása egyedül titkos választás útján történik. A pápa meghatározza, hogy a római pápa érvényes megválasztásához szükség van a kétharmados többségre, a jelen lévő választók összességét véve alapul.

Csak kétharmados többséggel lehet mindvégig pápát választani

XVI. Benedek motu propriója az eddigi fontos változtatások mellett talán itt hozza a legfőbb változtatást. Ha az Universi dominici gregis konstitúció 72., 73. és 74. pontjai alapján lefolytatott választások nem hoznak eredményt, akkor egy napot az imának, az elmélkedésnek és az egymás közötti megbeszélésnek kell szentelni. A 9. napot követően (13 + 21 szavazati fordulót követően) a következő szavazások során már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani kétharmados többséggel. Ez a két bíboros passzív marad, azaz nem szavazhat. II. János Pál az Universi dominici gregisben még úgy törvénykezett, hogy ilyenkor a szavazatok abszolút többsége, 50 százaléka + 1 szavazat elég, és minden bíboros lehet jelölt, ez utóbbit XVI. Benedek még korábban módosította.

A pápaválasztás további lefolyását nem módosította XVI. Benedek. Azaz miután megtörtént a választás, a diakónus bíboros behívja a terembe a bíborosi kollégium titkárát és a pápai szertartásmestert, ezután a bíborosi kollégium dékánja vagy a rendben és korban első bíboros az egész testület nevében kikéri a megválasztott beleegyezését a következő szavakkal: „Elfogadod-e kánonjogi megválasztásodat pápává?” Amint megkapta az igenlő választ, megkérdezi: „Hogyan akarod nevezni magad?” Ekkor a szertartásmester jegyző minőségben két ceremoniárius tanúval megszerkeszti az új pápa megválasztásának és felvett nevének dokumentumát.

A megválasztott azonnal (nem pedig beiktatásától kezdve!) a római Egyház püspöke, igazi pápa, a püspöki kollégium feje, elnyeri az egyetemes Egyház fölötti teljes és legfelső hatalmat, és gyakorolhatja azt.

Fotó: Vatican News

Kuzmányi István/Magyar Kurír