Andrea Acutis: Létezik egy személyes szabadság, amelyet még egy diktátor sem tudna megsérteni

Carlo Acutis édesapja, Andrea Acutis, fia egykori tanárai előtt megragadta az alkalmat, hogy néhány eddig ismeretlen vonását is feltárja Carlo személyiségének.

„Személyisége nagyon sok embert megérintett az évek során – magyarázta –, de a legtöbbeket nem a hite nyűgözte le. A plébánia sekrestyése például Carlo halála után írt róla egy csodálatos költeményt. Kíváncsian felkerestem, hogy beszéljek vele, de azt mondta, soha nem beszélgetett a fiammal, ő csak köszönt neki. Ez azonban elég volt, hogy megértsem, mennyire sajátos módon viszonyult minden egyes emberhez.”

Az édesapa – akit Antonia Salzano nevetve úgy jellemzett, hogy „szigorú” volt a fiával – nem akart „arról beszélni, mennyire nagyszerű volt Carlo”. Inkább az ő példáján keresztül szólította meg a fiatalokat és a szülőket: „Ma a szabadság eszményével élünk, de ez sok fiatalt összezavar. Azt kérdezik: hogyan lehet rendet teremteni az életben, még mielőtt a hit kérdésével foglalkoznánk? Nos, Carlo megértette, hogy

szabadságunk korlátozott, de létezik egy személyes szabadság, amelyet még egy diktátor sem tudna megsérteni: az, hogy szabadon választhatjuk meg, kit akarunk szeretni.”

Az eseményen először mutatták be Carlo Acutis utolsó osztálynaplóját is, amelyet az intézmény igazgatója, Vincenzo Sibillo talált meg, és amely megőrizte a boldoggá avatott fiú utolsó tanítási napját: 2006. szeptember 29-ét, amikor az iskolában szentmisét tartottak.

„Én ott voltam október 12-én, a halála napján – mesélte Francesco Beneduce, Nápoly segédpüspöke, aki akkoriban a jezsuita iskolákért felelős delegált volt. – Azt mondták nekem, hogy néhány órája meghalt egy diák. Arra a szomorú légkörre még most is emlékszem. De hogy ő nem egy volt a sok közül, azt csak az elkövetkező években értettem meg, amikor a jó, amit tett, növekedett, mint egy magból kinövő hajtás.” Ez együtt nőtt a hírnevével, ami nyilvánvalóvá vált a több száz Carlót ábrázoló képben, amelyeket 2025. április 26-án lengettek Rómában, Ferenc pápa temetésén.

„Carlo mostanra már hozzászoktatott minket ehhez az egészhez, elkényeztetett minket – mondta nevetve az édesanya, Antonia Salzano. – Most új lelki rokonságot fedeztem fel XIV. Leó pápa és a fiam között: mindkettőjük mélyen eucharisztikus lelkületű. A pápa amerikai származású – az Egyesült Államokban nagyon szeretik Carlót: az általa létrehozott kiállítást már több mint tízezer plébánián mutatták be.”

Forrás és fotó: Avvenire

Hollósi Judit/Magyar Kurír