Burkina Fasóban a dzsihadista támadások miatt iskolákat, templomokat zártak be

Kitekintő – 2021. november 24., szerda | 13:39

Egy helyi pap, Étienne Tandamba beszámolója szerint az afrikai ország kormánya elvesztette az ellenőrzést a fegyveres csoportok felett, a hadsereg nem képes visszaszorítani a dzsihadistákat. Az Egyház segíti a szegényeket, a menekülteket, és imára buzdítja a híveket.

„Napról napra romlik az ország biztonsági helyzete, a fegyveres csoportok előrenyomulnak, és egymást érik a hadsereg elleni támadások. A lakosságot a fegyveresek az uralmuk alá vonták, mindenki nekik kénytelen engedelmeskedni” – írja a Nyugat-afrikai Regionális Püspöki Konferencia (RECOWA-CERAO) által közölt beszámolójában Etienne Tandamba, aki a Fada N’Gourma-i egyházmegyében végez lelkipásztori szolgálatot Burkina Fasóban. „Az emberrablások és a javak elkobzása mindennapos” – folytatja Tandamba a Fides hírügynökségnek is elküldött jelentésben –, és egyes területek teljesen megközelíthetetlenek. Az iskolák és néhány kápolna zárva tart, a városok közigazgatásának helyzete is bizonytalan.”

Úgy tűnik, hogy a helyzetet a központi kormány nem tudja befolyásolni. Egy sokadik támadás után, amely 49 katona és négy civil életét követelte november 14-én – megfigyelők szerint dzsihadista akció zajlott az északi Inata város közelében – Roch Marc Christian Kaboré, Burkina Faso elnöke rámutatott a hadseregen belüli „súlyos működési zavarokra”, a terroristák megfékezésére irányuló stratégia hiányosságaira. Hozzátette azt is, hogy „megérti a hadsereg túlnyomó többségének dühös reakcióját”.

A súlyos helyzet okozta kihívások ellenére az Egyház kitart – hangsúlyozta a Burkina Faso-i pap. „Továbbra is imádkozunk, és keressük a módját annak, hogy hirdessük az örömhírt és gondoskodjunk a keresztény közösségekről. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a szegények, különösen a belső menekültek megsegítésére.” Tandamba – aki egyben az egyházmegye kommunikációs igazgatója is – hozzátette, hogy a rádió és minden más kommunikációs eszköz révén az Egyház a társadalmi kohézió, a vallási tolerancia és a párbeszéd erősítésére törekszik.

Eközben országszerte állampolgárok ezrei követelik a kormány lemondását, amely nem képes megfelelő biztonságot nyújtani Burkina Fasóban. A kis nyugat-afrikai államban kialakult politikai válság termékeny talajt biztosít az Iszlám Államhoz vagy az al-Kaidához közel álló terrorista csoportok elterjedésének a Száhel-övezetben. „Az előttünk álló kihívások – zárja Tandamba a RECOWA/CERAO által közölt jelentését – hatalmasak, de hisszük, hogy megbirkózunk velük.”

Burkina Fasóban 2015 óta terrortámadások sorozata rázta meg az országot, különösen északon és keleten, az úgynevezett „három határ” térségében, Mali és Niger közelében. Egyes esetekben a dzsihadista erőszak összemosódik vagy keveredik a helyi közösségek közötti erőszakkal. Az összetűzések következtében hat év alatt legalább kétezer ember halt meg, és 1,4 millióan kényszerültek elmenekülni otthonaikból.

Burkina Faso nyugat-afrikai, szárazfölddel körülvett ország, a legkevésbé fejlett országok egyike. A népesség közel fele él a szegénységi küszöb alatt. Az iskolázottsági arány alacsony, magas az írástudatlanság. Az ország területe: 274 200 km², lakossága közel 19 millió 200 ezer fő.

A 20. században a francia misszionáriusok a katolikus kereszténységre térítették át a lakosság nagy tömegeit. Egyes protestáns felekezeti csoportok gyorsan gyarapodtak az utóbbi évtizedekben. A keresztény és iszlám vallás erőteljes hatása ellenére az emberek egy jelentős része a mai napig a hagyományos vallások követője. Vallási megoszlása: iszlám 60,5%, keresztény 24%, törzsi vallású 15,3%.

Fordította: Varga Judit

Forrás: Fides

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria