Ukrajnában nagy reménnyel hallgatták XIV. Leó első szavait a békéről

Az exarchátus négy régiója – a donyecki, a luganszki, a zaporizzsjai és a dnyipropetrovszki tartomány (amelyek között vannak elszakított és orosz megszállás alatt álló részek) – papságának nagy része összegyűlt, hogy együtt hallgassák meg az új pápa bemutatkozását a világnak. „Béke legyen mindnyájatokkal” – kezdte beszédét XIV. Leó, a donyecki püspök pedig így kommentálta: „Számunkra ez minden bizonnyal jel, nagy remény jele. Szintén reményt ad nekünk, hogy Máriára bízta szolgálatát a Pompeji Szűzanya ünnepén, néhány nappal a Fatimai Szűzanya ünnepe előtt.”

„»Szeretném, hogy ez a békeköszöntés belépjen a szívetekbe, hogy elérje családjaitokat, az összes embert, bárhol éljen is, elérje az összes népet, az egész földet... fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke« – idézte a pápát. – Mit is mondanak ezek a szavak? A békét minden bizonnyal szeretettel, és nem fegyverrel lehet elérni, minden oldalon. Olyan béke, amely mindenkitől alázatot kér, hogy felismerjük, milyen fáradságosak és gyengék az erőfeszítéseink, amelyeket az építéséért teszünk.

Mindannyiunknak meg kell tanulnunk békét teremteni, mert a béke soha nem jön el magától, hanem mindannyiunk elkötelezettsége kell hozzá.

És ennek az elkötelezettségnek állhatatosnak kell lennie. Azt jelenti, hogy nem szabad engedni a megtorpanásnak, a kétségbeesésnek, a bűnnek. Azt jelenti, hogy tudnunk kell, hogyan álljunk mindig újra talpra. Ezért voltak a szavai igazán erősek, szépek és nagyon világosak” – kommentálta az új pápa első szavait.

„A pápa azt mondta, olyan Egyház akarunk lenni, amely mindig közel áll az utolsókhoz, a szenvedőkhöz. Kik az utolsók ma Ukrajnában? Úgy gondolom, hogy a legutolsók azok, akik a saját bőrükön tapasztalták meg a háború drámáját. Mariupol lakosaira gondolok, akik látták meghalni a rokonaikat anélkül, hogy bármit is tehettek volna. Gondolok arra a sok menekültre, akik ma a világ minden táján elvesztették otthonukat a háborúk miatt, és biztonságos menedéket keresnek. Azokra gondolok, akik megtapasztalták a fogságot és elszenvedték az erőszakot, a kínzást a börtönökben. Aztán ott vannak azok az emberek, akik látták meghalni szeretteiket, akik a magány drámáját élik meg, vagy akik elvesztették a reményt, és keresnek valamit, ami okot adhat nekik arra, hogy még higgyenek az életben. Ez utóbbiak sokan vannak.”

Rjabuha feltette a kérdést: vajon miért döntött úgy XIV. Leó pápa, hogy ezzel a békeüzenettel kezdi pápaságát? „A húsvéti üzenetet erősítette fel. Amikor Jézus visszatért az apostolokhoz, azok rémültek voltak, mert látták őt meghalni; és halálával együtt látták meghalni minden álmukat anélkül, hogy bármit is tehettek volna. És ebben a kétségbeesett pillanatban a feltámadt Jézus első szava ez volt: »Béke veletek«. Ezek a szavak megváltoztatták az egész emberiség történelmét. Hiszem, hogy erre az üzenetre vár a világ ma is. Azt gondolom, hogy egy olyan időszakban, amikor mindannyian azon tűnődünk, vajon lehetséges-e még, hogy véget érjen ez a konfliktusokkal teli világ, egy olyan világ, amely tele van elolthatatlannak tűnő háborús tűzfészkekkel,

a pápa által választott Leó név olyan világos üzenet, amely ma is azt mondja és ismétli az emberiségnek: szemünk meg fogja látni az igazi békét!

Forrás és fotó: AgenSIR

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír