Pozsonyban is megemlékeztek a „magyar Tarzíciuszról”

Külhoni – 2019. december 16., hétfő | 14:08

Ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg december 13-án Boldog Brenner Jánosról a pozsonyi Szent László-templomban, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) szimbóluma, a missziós kereszt jelenlétében, amelyben a vértanú lelkipásztor ereklyéjét is elhelyezték. Az ünnepen magyar és szlovák hívek együtt imádkoztak.

A Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség tagjai 2018-ban részt vettek Brenner János boldoggá avatásán, valamint első liturgikus emléknapját is Szombathelyen ünnepelték ugyanazon év december 15-én.

Az idei emléknapon a missziós kereszt, a közelgő budapesti eucharisztikus kongresszus szimbóluma, benne Boldog Brenner János ereklyéjével épp Pozsonyban lehetett, és december 15-e ráadásul éppen advent harmadik vasárnapjára esett – csakúgy, mint 1957-ben, amikor erre a napra virradóra vértanúhalált halt az Eucharisztiát hősiesen védelmező fiatal lelkipásztor.

Brenner János működési helyein és vértanúsága helyszínén advent harmadik vasárnapján sok helyen piros gyertyát gyújtanak rózsaszín helyett az adventi koszorún, a lelkipásztor vértanúságára emlékezve.

A pozsonyi megemlékező szentmisére december 13-án, pénteken este került sor. A Szent László-templomban, ahol egész évben reggeltől estig szentségimádási lehetőség van, a szentmise előtt a missziós kereszt szentjeinek litániájával és szentségi áldással ért véget az adoráció. A szentmise kétnyelvű volt, szlovák nyelven Haľko József segédpüspök, magyar nyelven pedig Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkipásztor szólt a hívekhez.

A Pozsonyi Főegyházmegyében zajló imaévre utalva, mely során többek között minden misében új papi hivatásokért imádkoznak a hívek, elhangzott egy történet – melyet a vértanú pap öccse, Brenner József is elmesélt néhány hónappal ezelőtt Pozsonyban, ahol lelkinapot tartott –, miszerint nagymamájuk nagyon szerette volna, hogy fiából pap legyen, sokat imádkozott erre a szándékra.

Ám Isten családapai hivatással ajándékozta meg a fiút; megnősült, három fiúgyermeke született – s végül mindháromból pap lett.

Ez Isten bőkezűsége és nagyvonalúsága, a nagymama egy fia helyett három unokája lett az oltár szolgája. A papi hivatásokért folytatott imák nagyon fontos részei az eucharisztikus kongresszusra való készületnek is, mert a papság és az Oltáriszentség elválaszthatatlanok.

Mindkét nyelven elhangzott a „magyar Tarzíciusz” rövid élettörténete, a vértanúság éjszakájának történései; illetve a fiatal pap jelmondata, miszerint az Istent szeretőknek minden a javukra válik.

Forrás és fotó: Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria