Ragaszkodással édesanyánkhoz – Megáldották a Vatikáni Kertekben a Magyarok Nagyasszonya-mozaikot

Az ünnepi alkalmon jelen volt Emilio Nappa érsek, a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának főtitkára; Erdő Péter bíboros, prímás; Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; a püspöki testület tagjai; Németh Gábor, az MKPK titkára; Törő András, a Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora és a Rómában élő magyar közösség tagjai.

Jelen volt az ünnepi alkalmon Czeti István, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium vallási és egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Kveck Péter szentszéki magyar nagykövet is.

Czeti István köszöntőbeszédében felidézte a magyar Mária-tisztelet ezeréves hagyományát, amelynek alapját Szent István király országfelajánlása teremtette meg. 

A magyar nép a történelem során háborúk, megpróbáltatások és győzelmek idején egyaránt a Szűzanya oltalmát kereste. Mária tisztelete a magyar kultúrában, az egyházi énekekben, a búcsújáró helyeken és a népi hagyományokban máig meghatározó szerepet tölt be.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Szent István Magyarországot a nyugati keresztény világhoz kapcsolta. Ebben a folyamatban, majd a későbbi évszázadok során is kiemelkedő szerepet játszott a pápaság, amely erkölcsi iránymutatásával és támogatásával számos történelmi fordulóponton segítette a magyar nemzetet.

Magyarország Nyugathoz tartozása nem lehet kérdéses, azonban a gyorsan változó világban most is szükségünk van olyasfajta erkölcsi iránymutatásokra, mint amilyet XIV. Leó pápának a mesterséges intelligencia tárgyában írott, Magnifica humanitas című enciklikájában olvashatunk”

– hangsúlyozta Czeti István.

A felállított mozaik az Apostoli Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolatának új jelképe. Az eredetileg a Pápai Magyar Intézet homlokzatát díszítő, majd a szocializmus idején eltávolított alkotás felnagyított mása most a Vatikáni Kertekben hirdeti a magyar keresztény örökséget és Magyarország helyét a világban – zárta beszédét a helyettes államtitkár.

*

A vatikáni kormányzóság főtitkára vezetésével a jelenlévők liturgikus szertartás keretében köszöntötték a Magyarok Nagyasszonyát. Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese szentbeszédét teljes terjedelmében közreadjuk:

„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben!” (Lk 1,46–47) Szűz Mária öröméneke, a Magnificat visszhangzik ma itt, a Vatikáni Kertek fái alatt, az Egyház látható központjában. A Magnificat nem a múlt éneke: ez az ének a hívő ember állandó jelene, amely most, ezen a szent helyen, a mi ajkunkon és a mi szívünkben válik valósággá.

Mária éneke mindenekelőtt a hit asszonyának az éneke. Ő minden hívő ember mintaképe, az Isten Igéjét befogadó és azt testében-lelkében hordozó ember ikonja. De ez az ének az Egyház Anyjának az éneke, s így magának az egész Egyháznak az éneke is.

Ma pedig, amikor mi, magyarok ide, Péter utódához jöttünk, ez a magasztalás a Máriára figyelő gyermekek énekévé, a mi közös magasztalásunkká válik.

Mi, magyarok, különleges módon ismerjük a Boldogságos Szűz Máriát. Szeretjük őt, tanulni akarunk tőle, és gyermeki szívvel ragaszkodunk hozzá. Tanulni akarunk attól a Máriától, aki rendületlenül bízik az atyáknak tett ígéretek beteljesülésében, s aki a Szövetség Istenét igazmondónak és mindhalálig hűségesnek ismerte fel.

Ragaszkodunk Máriához mint Nagyasszonyunkhoz és Pártfogónkhoz.

Ez a ragaszkodás a mi nemzeti identitásunk gyökerében van. Amikor történelmünk hajnalán első szent királyunk, Szent István felajánlotta koronáját és népét a Szűzanyának, egyedülálló, örök szövetséget kötött. Megingathatatlan hittel imádkozott: „Ég Királynője, e világ megújítója, a te oltalmadba ajánlom az Anyaszentegyházat a püspökökkel s a papsággal, az országot a főurakkal s a néppel… és az én lelkemet a te kezedbe teszem.” Ez a felajánlás azóta is megtartó pajzsunk.

Szűz Máriát ezen a sajátos kapcsolaton keresztül tiszteljük:

anyánknak tekintjük őt. Egy édesanyának sok gyermeke lehet, de egy gyermeknek csak egyetlen édesanyja van.

Mi ezzel a kizárólagos gyermeki szeretettel tekintünk rá, és ennek a testvéri népek a hívő közösségben velünk együtt örülnek.

Népünk történelmében számtalanszor megtapasztaltuk az ő megújuló anyai szeretetét és oltalmát. Ő sohasem önmagára mutat: mindig Krisztusra mint az élet egyetlen Urára irányítja a tekintetünket. Ma is azt mondja nekünk: „Tegyétek meg, amit mond!” (Jn 2,5)

Nagy öröm a magyar egyháznak, hogy ennek a hűséges ragaszkodásnak a látható és hatékony jeleként most ezt a gyönyörű mozaikot helyezhetjük el itt, a Vatikánban!

Nem messze attól a helytől, ahol egykor a Szent István-i zarándokház állt és a Magyarok Nagyasszonya-kápolna található.

Ez a mozaik megtisztelő és méltó helyre kerül, és kifejezi elkötelezettségünket:

– ragaszkodásunkat a Katolikus Egyházhoz, amely a hitünk kősziklája,

– ragaszkodásunkat a Szentatyához, Szent Péter utódához, kifejezve hűségünket a világegyházhoz,

– ragaszkodásunkat Mária személyéhez, aki ezer éven át megtartott minket.

Jó tudni, hogy az Egyház szívében, itt, a Vatikánban mostantól itt van ez a mozaik. De még ennél is jobb tudni, hogy a magyar nép szívében ott van Mária, a Hit Anyja és a Remény Anyja.

Ez az ünnep megerősít bennünket abban, hogy az Isten igaz és hűséges az Ő ígéreteihez. Nem vagyunk árvák, van Édesanyánk.

Égi Édesanyánk, járj közben értünk szent Fiadnál!

Magyarok Nagyasszonya, hűséges Pártfogónk, könyörögj érettünk! Ámen.

*

A magyar mozaikot Erdő Péter bíboros, prímás; Székely János, az MKPK elnöke; Kveck Péter nagykövet és Emilio Nappa érsek közösen leplezték le, majd a kormányzóság főtitkára megáldotta azt. 

A vatikáni kormányzóság főtitkára köszöntőbeszédében felelevenítette személyes emlékeit, hogy a pandémia idején a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában szeretett szentmisét ünnepelni, illetve rámutatott, hogy II. János Pál magyarországi apostoli útján és legutóbb Leó pápa franciaországi apostoli útján is Lourdes-ban a Szűzanyához való ragaszkodásra biztatott, ami a Magyarok Nagyasszonya-tiszteletben válik a magyarság múltjában és jelenében is kézzelfoghatóvá. 

A jelenlévők a Miatyánk elimádkozása után a római Pápai Magyar Intézet növendékei által megfogalmazott imádsággal köszöntötték a Magyarok Nagyasszonyát:

Ó Mária, Istennek Anyja és az Egyháznak Anyja, akit Szent István király felajánlása nyomán Magyarok Nagyasszonyának is szólíthatunk! Gyermeki lélekkel kérjük anyai pártfogásodat a Neked szentelt Magyarországért.

Oltalmazd és közbenjárásoddal erősítsd a magyar egyházat, hogy – a Péter utóda által vezetett egyetemes Egyházzal közösségben – a püspökök, a papok, a diakónusok és minden megkeresztelt gyermeked hatékony tanúságot tudjon tenni Fiad evangéliumáról.

Esedezzél az ország vezetőiért, hogy a Szentlélek által megvilágosítva, bölcsen szolgálják a közjót, az igazságosságot és mindenki boldogulását.

Égi segítséged kísérje az egész magyar népet, hogy egymással és a környező népekkel békében és egyetértésben élvén járja az üdvösség újtát, és várja az Isten Országának beteljesülését. 

*

A mozaik a Vatikáni Kertekben már elhelyezett, a különböző nemzetek Mária-tiszteletét megörökítő alkotások sorát gazdagítja, ahol a perui, a lengyel, a szlovák és a máltai mozaik mellett más nemzetek alkotásai is tanúságot tesznek az adott ország Szűzanya iránti tiszteletéről.

Magyarország ajándéka természetesen a Magyarok Nagyasszonyát, a Kisjézust tartó Boldogasszonyt ábrázolja, az alkotáson megjelennek a magyar államiság jelképei is: a Szent Korona, a jogar és az országalma. Az alkotást a Castel Gandolfó-i La Musa Mosaici műhely művészei készítették.

Fotó: Lambert Attila

Kuzmányi István/Magyar Kurír