Templomszentelést ünnepeltek Szamosújváron

A templom és a kolostor az egyik legértékesebb szamosújvári barokk műemlék épület. A Művelődési Minisztérium műemléklistáján is nyilvántartott, B besorolású műemlék legutóbbi teljes felújítása a helyi örmény közösség anyagi támogatásával 1908-ban történt. A ferencesek 259 év szamosújvári jelenlét után 2001-ben átadták a templomot és a kolostort a gyulafehérvári főegyházmegyének lelkipásztori szolgálatok ellátására.

Az európai uniós forrásokból, hazai költségvetési keretekből és önrészből összetevődő összköltségvetés 20 899 450,84 lej volt. A templom felújítására 2017 novemberében nyerte el a pályázatot a plébánia, ezt követően kezdődtek a munkálatok. A  felújítást követő műszaki átadásra idén július 9-én került sor.

Mivel teljeskörű felújítás történt, és mivel se az 1758-as építéskor, se a templom 1857-ben történt tűz általi pusztulása nyomán történt megújításkor szentelésről nem található feljegyzés, Kovács Gergely érsek felszentelte a templomot. Korábbi védőszentje, Alcantarai Szent Péter mellé

új védőszentet is kapott a templom Magyarok Nagyasszonya személyében, aki a szórványban küszködők számára erőforrás, kapaszkodó.

Az üres templomba így invitált a főcelebráns, a főegyházmegye érseke: „Lépjetek be az Úr házába hitvallással!” A keresztelőkútnál kezdődött a szertartás, ahol a főpásztor a keresztségünkre emlékezve a vizet áldotta meg, majd meghintette az ünneplő közösséget, a templom falait és az oltárt. „Hangozzék e helyen mindig Isten Igéje”, szólt az imádság, és elkezdődött az Ige liturgiája.

Szentbeszédében a főpásztor az olvasmányra utalva a zsidók szent sátoráról elmondta: annak „tervrajzát” Isten adta, szövetséget kötve a választott néppel a hit útján is vezette lépteiket. A szentlecke azt mutatta be, hogy új szövetségben élünk Istennel, amelyben nekünk immár csak Jézus Krisztusra van szükségünk, csakhogy ezt nem jelenti, hogy templomra ne lenne szükség: maga Jézus is atyja házának nevezte azt.

Kovács Gergely érsek elmondta:

a templom a vallásos élet központja és középpontja, kapcsolódási pont Isten és ember közt. Minden templom, kápolna az emberek hitéből épült, itt sincs ez másként.

Arra biztatta az ünneplő közösséget a főpásztor, hogy ne csak őseink hitét ünnepeljék, amely megszülte a templomot, hanem a mi saját hitünket is.

Élő hit volt szükséges a felújításhoz, ebben a plébános, Küsmödi Attila élen járt, ugyanígy a hívek közössége, akiknek mint a gyulafehérvári főegyházmegye érseke mondott szívből jövő köszönetet Kovács Gergely, és a szamosújvári közösség tagjainak lelkére kötötte, hogy a templom legyen nemcsak Isten, de a hívek otthona is, az összetartozás helye. Arra is figyelmeztette a jelenlevőket, hogy lelkünk is templom, mindannyian Isten temploma vagyunk.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a szentmise végén a kivitelezőknek mondott köszönetében az orgona felújítását is említette, amely szintén a plébános elszántsága nyomán szólalhatott meg a szentelési ünnepen olyan csodálatosan. Az államtitkár az anyagiakkal hozzájáruló magyar kormány mellett a román kormánynak, Szamosújvár vezetőségének, a jelen levő Drăgan Ovidiu polgármesternek is megköszönte a támogatást, és az együtt élő nemzetiségek, felekezetek összefogására, helyben maradásra biztatott.

Küsmödi Attila plébános az ünnepség végén maga is a templom fontos szerepére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, a templom az Isten és ember találkozásának elősegítésére szolgál. Név szerint felsorolt minden támogató, tervező, kivitelező közreműködőt, így is megköszönve munkájukat, jóindulatukat.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Veres Stelian

Magyar Kurír