Isten titkának megjelenítője – Megnyílt Thaler Tamás fotóművész kiállítása a budai várban

Az egybegyűlteket Kolek Ildikó, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának tagja köszöntötte, aki idézte Erdő Péter bíborost, a fesztivál egyházi fővédnökét. A főpásztor a szeptember 11-én a Nemzeti Múzeumban tartott megnyitón úgy fogalmazott: „A művészet funkciója a kommunikáció. A szent művészet pedig – legyen szó zenéről, irodalomról, építészetről, festészetről, megimádkozott ikonokról – nemcsak a közönséggel, hanem az Úrral is kommunikál. Ahogy régi könyvek végén, utolsó lapján gyakran áll: A. M. D. G. (Ad maiorem Dei gloriam, azaz: Isten nagyobb dicsőségére).” Kolek Ildikó hangsúlyozta, a mostani kiállítás is ennek jegyében kerül megnyitásra.

A tárlatot Kuzmányi István, portálunk igazgató-főszerkesztője nyitotta meg. Kiemelte: a művészet sosem öncélú, és különösen igaz ez a szent művészetre, az ars sacrára; mindig hozzájárul Isten országának építéséhez, és titkának megértéshez.

A Kedves Ferenc pápa! című könyvben található egy történet: egy gyermek megkérdezte a Szentatyát, hogy mit csinált Isten a teremtés előtt. A teológialig sem könnyű kérdésre töprengés után Ferenc pápa csak annyit mondott: biztos benne, hogy szeretett – idézte a történetet köszöntőjében a főszerkesztő, és hozzátette: ez a szeretet csordult túl a teremtésben, és tartja fenn ma is életünket.

Ha végignézünk az üdvösségtörténeten, láthatjuk, hogy minden egy irányba mutat: Jézus Krisztus megtestesülése felé. Az Atya azért küldi el Fiát, mert szeret, nem akar bennünket magunkra hagyni. A Fiúban felragyog a Mennyei Atya arca – hangsúlyozta Kuzmányi István. – Aquinói Szent Tamás szerint Jézus Krisztusban megismerjük Isten egyik tulajdonságát: a compassiót, azaz az együttszenvedést, az együttérzést. A megváltó kereszthalál és feltámadás által megismerhettük, hogy az Atya szemében mi, emberek fontosabbak vagyunk még a Fiánál is. Ezért ünnepeljük ezt a titkot húsvét vigíliájában, amikor az Exultetben azt énekeljük: „Hogy a szolgát megmentsed, Fiadat sem kímélted érte.”

Az Úristen szeretné, ha ez a titok – a másik ember fontosabb – minden ember életében jelenvalóvá válna. Mégpedig úgy, hogy bekapcsolódva Isten országába, szeretjük egymást és odafigyelünk egymásra. Ebben segít a művészet is – mutatott rá a főszerkesztő. – Thaler Tamás fotóművész azzal a szemmel néz a középkori templomokra és freskóikra, amely közel hozza az értünk szenvedő, a megváltó kereszthalált vállaló Fiút. A tárlat fotóin végigtekintve ennek a titoknak az érzékeny és értő megsejtője mutatkozik meg nekünk, amiért köszönettel tartozunk Thaler Tamásnak. 

A tárlaton megelevenedő Kárpát-medencei freskók Istent állítják elénk, és olyan szenteket, akik ugyanarról a titokról beszélnek nekünk. Az egyik legkedvesebb ilyen szent László király. A korabeli magyar nép új Mózesként tekintett rá, akinek életében felragyogott ugyanez a titok. A lovagkirály akár úgy is gondoskodik népéről, hogy vizet fakaszt vagy az elrabolt leány után ered és megmenti őt a kunoktól – fogalmazott Kuzmányi István.

Majd emlékeztetett, hogy Thaler Tamás művészi teljesítménye az elmúlt időszakban megjelent 12 köteten keresztül közénk hozza Istent és barátait, a szenteket. Jelen tárlat képei a könyvsorozat koronái lehetnének, de a 13. kötet kiadása – melyben helyet kaptak – már évek óta nem tudott megvalósulni. A kiadói tevékenységet is folytató Magyar Kurír főszerkesztője ígéretet tett, hogy igyekszik a kiadvány megszületését elősegíteni, ezzel is tisztelegve a szerzőtárs, Kerny Terézia, az MTA munkatársa életműve előtt.

A megnyitó beszédet követően Sasvári Borbála népdalénekes varázsolta el énekével az egybegyűlteket, majd Thaler Tamás vezette végig a jelenlévőket az Almakerék, Pónik, Hizsnyó, Mártonhely, Bögöz és Székelyderzs települések középkori templomainak csodálatos freskóit bemutató fotókiállításon.

A XIV. Ars Sacra Fesztivál sajtótámogatója a Magyar Kurír.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(bh)