Könyvajánló – Beszéljünk róla! – Szexuális nevelés a kisgyermekkortól a serdülőkorig

A szerzők állítják: a nemiségről folytatott beszélgetés sokkal jobban meg tudja erősíteni szülő és gyerek között a bizalmi köteléket, mint bármely más téma. A bizalom és a kölcsönös megbecsülés az igazi barátság legbiztosabb alapja. A könyv írói nem arra gondolnak, hogy a szülő legyen a gyereke „haverja”, de a szülőség és barátság ideális esetben kéz a kézben jár. Ez a barátság erős alap. Hordozni tud kamaszkorban és azon túl is, elősegítve rengeteg beszélgetést. A legjobb, ha építését a legtermészetesebb módon a szülők nem hanyagolják el.

A szexualitás területéről szerzett ismeretek megerősítik a gyerekeket, elismerést szereznek nekik kortársaik körében. Mindez azért is fontos, hogy később, idősebb korukban, amikor felsőbb osztályokba járnak, jobban elfogadják tőlük, ha valamire nemet mondanak. Egy nagyobb lány mesélte, hogy egy osztálytársnője, akinek a legtöbb szexuális tapasztalata volt, egy bizalmas beszélgetésben bevallotta neki, mennyire irigyli. „Várj az igazira! Az, ahogy én csinálom, nem tesz boldoggá…”

A szerzők szerint ez ugyanígy érvényes a fiúkra is, akiket szinte kényszerít a külső elvárás, és ez a kortárs nyomás korán kezdődik. Egyúttal figyelmeztetnek: ha a szülő nem világosítja fel a gyerekét a szexualitást illető kérdésekben, megteszi helyette más. Ha a gyerek nem kap választ a szülőktől, máshol fogja keresni. A szexualitásról nem korai beszélni, ha a szülők megválaszolják a gyerek kérdéseit, megnyugszik és biztonságban érzi magát. Egy területen válaszokat kapott, ez után már foglalkozhat mással, kielégítheti más irányú érdeklődését is.

A kötet írói állítják: az apák pótolhatatlanok mind a gyerekek, mind az édesanyjuk számára.

Az okos apa a legtöbb energiáját a feleségével való jó kapcsolatba fekteti. 

Ebből ő maga is erőt merít, a gyerekneveléshez is. A szeretetkapcsolat segít, hogy sok fáradtságot elviseljen, türelmes legyen nehéz helyzetekben, és kész legyen újrakezdeni, ha a családi életben valami nem sikerült.

A szülők szeretetkapcsolata a nevelés lelke.

Az iskolai felvilágosításra kitérve a szerzők felhívják a figyelmet: a szülő nem várhatja el, hogy a tanár az ő értékrendje szerint válaszolja meg a szexualitás kérdéseit. A tanárnak megvan a joga, hogy saját meggyőződése legyen, de ugyanez vonatkozik a szülőre is. Ahhoz, hogy a két fél a gyerek érdekében jól együtt tudjon működni, sokszor elég egy baráti hangnemben folytatott beszélgetés és az információk megosztása.

Kitérnek a szerzők a szexuális bántalmazás tragikus kérdésére is. A szülőknek itt bátorítaniuk kell gyermekeiket, hogy számoljanak be arról, ha új ismeretséget kötnek, főleg, ha idegen felnőttek szólítják meg őket. Mondják el a gyerekeknek, hogy idegeneknek ne adjanak ki magukról személyes információkat, ne mondják el nekik a nevüket, címüket, iskolájuk nevét vagy a telefonszámukat. Kerülni kell viszont a szükségtelen félelemkeltést. A könyv szerint a gyermek sokkal védettebb a szexuális bántalmazással szemben, ha szüleit ritkán látja meztelenül. Így gyorsabban megszólalnak a vészjelzők, ha egy másik felnőtt levetkőzik előtte.

Az alapos felvilágosítás megerősíti a gyereket. Ennek birtokában jobban fel tudja mérni, ha átlépik a határokat vele szemben. Meg tudja fogalmazni, hogy mit érzékel és mit érez. Így a szülők korábban észreveszik a veszélyes szintet elérő kapcsolatokat.

A könyv a mai kor családjának szól. Alapgondolata, hogy a szülőknek a szexuális nevelés terén is tudatosítaniuk kell elsőrendű felelősségüket, ugyanis ők hivatottak helyes és meggyőző utat mutatni gyerekeiknek a szexualitáshoz. Nem szabad megengedniük, hogy ezt a lehetőséget az ún. szakértők vagy a média kivegye a kezükből. Az pedig egyértelmű, hogy „az értelmesen megélt szexualitás mindig összekapcsolódik a szeretettel”.

A könyvet Trauttwein Éva fordította.

Maria és Richard Büchsenmeister: Beszéljünk róla! – Szexuális nevelés a kisgyermekkortól a serdülőkorig
Új Ember Kiadványok – Magyar Kurír, 2021

Bodnár Dániel/Magyar Kurír