Kránitz Mihály: Karácsonyi ragyogás – Adventi útikönyv Ferenc pápával

Kultúra – 2022. november 26., szombat | 15:08

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának volt dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár immár hagyományosan adventi útikönyvet ad a kezünkbe, amely minden napra tartalmaz egy rövid mondatot a napi szentírási olvasmányokból, valamint ezek lelki feldolgozását segítő elmélkedést.

Az adventi füzetben idézeteket olvashatunk Ferenc pápától is, aki „minden emberre odafigyel, mindannyiunkat megszólít és válaszra is vár, mely személyes hozzájárulásunk lesz az adventi úton”. A negyedik egység egy lelki olvasmány, amelyek Kurt Koch bíboros A karácsony főszereplői. Miként változtatja meg életünket a betlehemi jászol? című írásából való.

Kránitz professzor leszögezi: advent kiváló alkalom arra, hogy megerősítsük hitünket, ha szükséges, felrázzuk magunkat. A világ minket sem kímél meg negatív hatásaitól, és ha nincs bennünk egy egészséges ellenálló képesség, akkor a látszólagos jó ígérete, ami megnyilvánulhat emberi kapcsolatainkban, szórakozási szokásainkban, romba döntheti a gyermekkortól felépített biztos személyiséget, és a lelkiismeret gyengülése következtében maga az emberi lét kerül veszélybe. Ám

ha hallgatunk Isten szavára, „mely megszólal és figyelmeztet bennünket szívünk-lelkünk mélyén mások által az Egyházban felolvasott szentírási üzeneteken keresztül, akkor egy edzettebb magatartás épül ki, mellyel életünk végéig megmaradhatunk az Isten iránti hűségben”.

Ferenc pápa szerint jót tesz nekünk, ha föltesszük magunkban a kérdést, hogyan lehetséges ma megélni az evangélium örömét a város szívében? „Lehetséges egyáltalán a keresztény remény ebben a helyzetben, itt és most?” Ez a két kérdés egész személyiségünket érinti.

A lelki olvasmány szerzője, Koch bíboros megvilágítja: karácsonykor teljesen természetes módon ünnepeljük Jézus Krisztus születését. Ha nem ezt tennénk, az a hit legmélyebb hiányáról vagy egy ariánus tévhitről tenne tanúságot, mely napjainkban kezd visszatérni. Jézus születését bátran ünnepelhetjük, mert születésére „az ellentét vagy a szélsőség legkisebb árnyéka sem vetül, hanem épp ellenkezőleg, kezdettől felszabadító fénnyel rendelkezik”, amint ezt Gábriel főangyal Máriával való találkozásakor ígérte: „A Szentlélek száll le rád, a Magasságbeli ereje árnyékoz be téged, ezért a születendő szentet is Isten Fiának fogják hívni” (Lk 1,35).

Kránitz Mihály elmélkedésében emlékeztet rá: a világegyetem, a föld és az egész emberiség állandó mozgásban és változásban van, az egyetlen biztos pont „Isten, mindenek teremtője és alkotója”.

Advent alkalom arra, hogy a bűnbánatban megtisztult szívvel „egyre többször elővételezzük az Isten által ígért létállapotot, a végső beteljesedést”.

Az adventi magatartás, a virrasztás, vagyis a lélek ébersége az egész évre érvényes, nem csupán a karácsony előtti négy hétre. Isten országa ugyanis közöttünk van. Jézus Krisztus maga ígérte tanítványainak: „békességet hagyok rátok: az én békémet adom nektek” (Jn 14,27). Ferenc pápa pedig megvilágítja: Jézus példabeszédeiben arra tanít, hogy Isten országa „a világban csöndben, de erőteljesen bontakozik, mégpedig ott, ahol befogadják a remény és az üdvösség üzenetét”. A lelki olvasmányban Kurt Koch kiemeli: Keresztelő János és Mária születése a jövőre irányul: Jézus Krisztus születésére, mely a keresztény hit központi magja… Az adventi időszak során tekintetünket „mi is a jövőre irányítjuk, de nem egy bizonytalan jövőre, hanem egy olyan jövőre, amely egy valóságos jelen is, s ezért a keresztény jövő nem a jövendő, hanem az elérkező”.

Kránitz professzor elmélkedésében megállapítja: szentestén adventi utunk Zakariás énekével zárul le, aki egész lényéből felfakadó, ujjongó himnuszt énekel, mely összefoglalja a választott nép történetét, és kinyilvánítja, hogy a Megváltó, a Szabadító elérkezett hozzánk. Őt ünnepeljük már a „mai estén”, és „tündöklő fények ragyogásában” tekintünk egymásra, melynek forrása „a magasságból felkelő nap” (Lk 1,78). Ferenc pápa tanításában leszögezi: „Áttörni a félelem gátját!” Ez nyilvánult meg, amikor Gábriel főangyal köszöntötte Szűz Máriát: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes!” (Lk 1,28).

A Jézust megtalálók életét nagy belső öröm tölti el, amelyet senki és semmi nem vehet el tőlük. „Krisztus erőt ad követőinek, hogy ne legyenek szomorúak és csüggedtek attól a gondolattól, hogy problémáikra nincs megoldás.”

A lelki olvasmány szerzője, Koch bíboros leszögezi: Mária és József a gyermek születésének szolgálatába állította életét, akiről szenteste az angyal azt mondja a pásztoroknak: „Ez lesz a jel: találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket” (Lk 2,12). Ez a jel örömünneppé teszi a karácsonyt. „Az emberré lett Isten így mutatja meg magát: kiszolgáltatottan és védtelenül. Isten sehol máshol nem a legdicsőségesebb, mint az éppen megszületett gyermekben, akinek alázatos szüksége van a bizalomra. Isten sehol máshol nem erősebb, mint egy gyermekben, aki feltétlen segítségre szorul. A szent karácsony így mutatja meg nekünk azt a felfoghatatlan csodát, hogy a mindenható Isten kicsiny gyermekké lett.”

A gyönyörű borítójú kötet – Siklósi Pétert illeti ezért dicséret – lelkünket gazdagító olvasmány, segítségével eltűnődhetünk ég és föld szerves összetartozásán, azon, hogyan jelenik meg a természetfölötti az életünkben, és hogy mi a karácsony igazi, egyedülálló jelentősége: a Megváltó Szeretet-Isten földi megtestesülése.

Kránitz Mihály: Karácsonyi ragyogás – Adventi útikönyv Ferenc pápával
Szent István Társulat, 2022.

Szerző: Bodnár Dániel

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria