Lelki séta az abaligeti katolikus plébánia területén

Abaliget 

Az abaligeti plébánia a Pécsi Egyházmegye legkisebb önálló plébániája. Abaligeten kívül Husztót, Kovácsszénája és Orfű  – öt kis kápolnával – tartozik hozzá. 2018-tól oldallagosan ellátott plébánia, lelkipásztora jelenleg Rosner Zsolt magyarszéki plébános.

Ez alkalommal Hóbár Csaba lelkipásztori munkatárs mesél a plébániáról, a templomról és közösségi programokról: a plébánia első írásos említése a 14. századból való. A török után újjáéledő német-magyar közösség alulról építkezett. 1757-ben, a plébánia újraalapításakor elkezdték építeni a paplakot, amely 1760-ban készült el. Az első plébános Riedl Antal volt, akinek nem volt raktára, ezért holmiját a község határában lévő barlangban helyezte el. Chalupni János plébános 1884-ben gyűjtést szervezett a barlang megnyitására, így az 1800-as évek vége felé már belépőjeggyel, hivatásos vezetővel lehetett megtekinteni. A plébániaépület után 1771-ben a pécsi székeskáptalan támogatásával megépült az iskola, mely 2005 és 2020 között a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola gyakorló iskolájaként működött.

Az abaligeti plébánia korai írásos emlékei között már 1332-ben említik Mária Magdolna templomát, amely a török időszakot követően elpusztult. A település mai római katolikus templomának alapjait 1778-ban rakták le, 1796-ra késő barokk stílusban épült meg, és szintén Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. Belső berendezése, továbbá a fő- és mellékoltárok copf stílusúak, készítésük az 1800-as évek köré tehető. A főoltárkép Bachmayer Gáspár műve. A templomot 2019-ben a Pécsi Egyházmegye pályázati és saját forrásból felújította. A beruházás során a templom teljesen megújult, tetőcserével, külső vakolással együttesen.

Az abaligeti plébánia számos közösségi és kulturális program színtere, szervezője. Régi hagyomány, hogy a búcsúkor délelőtt ünnepi szentmisével ünnepelnek, este pedig komolyzenei koncertet tartanak a templomban.

Augusztus 20-án a plébános megáldja a kenyeret; októberben a teremtést csodálva ünnepelnek; novemberben Márton-napot tartanak, az adventi időszakban közös gyertyagyújtással készülnek karácsony ünnepére.

Időről időre megemlékeznek háborús hőseikről. Az 1944-es szovjet átvonulás áldozatainak emlékére 2010-ben kopjafát emeltek a temetőben. A hetvenéves évforduló alkalmából felszentelték a lélekharangot, amelyet a szovjet átvonulás során szétlőtt harang helyett készítettek el.

A tanév során (szeptembertől júniusig) minden hónapban családünnepet tartanak, amikor a magyarszéki és az abaligeti plébániák templomközösségeivel együtt imádkoznak, eladásokon vesznek részt és az Eucharisztiát ünneplik.

E lelki séta zárásaként Szent Mária Magdolna, az abaligeti templom védőszentjének ünnepéhez (július 22.) közeledvén, kérjük Mária Magdolna közbenjárását, aki elsőként találkozott a feltámadt Krisztussal, és példaként állhat előttünk Jézus örömhírének továbbadásában: „Irgalmas Istenünk, kinek feltámadott Fia, a mi Urunk, Jézus Krisztus Mária Magdolnát az apostolok apostolává tette, kérünk, add meg nekünk az ő közbenjárására, hogy mi is az élő Krisztust hirdessük, és megláthassuk dicsőségedben Őt, aki veled és a Szentlélekkel egységben él és uralkodik mindörökkön örökké!”

Forrás: Diós István: A szentek élete; Pécsi Egyházmegye

Fotó: Abaligeti Római Katolikus Plébánia; Kiefer Béla

Magyar Kurír