Nem nyílegyenes út – A #Mindszenty Életkapuk című interaktív kiállításról

„Hét köznév és jelző s az életszentséget elismerő hivatalos cím, melyekkel összefoglalható a 20. század egyik legnagyobb magyarjának tántoríthatatlan hűsége hitéhez, népéhez, hivatásához. Ez a hét szó: a fiú, a pap, a főpásztor, a vádlott, a rab, a kiszabadított, az emigráns és a tiszteletreméltó. Hét szó és hét színes tabló, valamint egy kapcsolódó vetélkedő, hogy ne csak megnézhető, de megfejthető is legyen a kiállítás. Az egykori templomtérben feltárul Mindszenty bíboros gazdag életútja, és talán fellelhető benne életdöntéseinek és személyiségének a kulcsa is. Az otthon, a templom, a börtön és az örök haza, ezek voltak az ő legfontosabb életkapui, és ezek lettek most a Párbeszéd Háza dísztermének festői installációi.”

A #Mindszenty Életkapuk című interaktív kiállítást Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány vezetője mutatta be.

„Az életszentséget elismerő határozat után szerettünk volna kiadni egy olyan életrajzot, amely kifejezetten a fiatalokat célozza meg. Így jött létre a #Mindszenty című kötet, amely műfajában és megvalósításában is eltér a szokásostól. Ez egy interaktív könyv, melyben az érdeklődők internetes hivatkozásokat találnak, emellett pedig a QR-kódok segítségével videókat és más tartalmakat is elérhetnek. Ez a kötet tulajdonképpen olyan, mintha Mindszenty bíboros blogját olvasná valaki. Mindszenty József esztergomi székfoglalásának 2020-ban volt a 75. évfordulója.

Erre az alkalomra a kötethez is kapcsolódva vándorkiállítással készültünk, melynek az első stációját a szülőföldön, a másodikat Esztergomban, míg a harmadikat itt, a Párbeszéd Házában szerettük volna bemutatni. Sajnos a járvány felülírta az elképzeléseinket, ezért csak az utóbbira került sor” – vázolja fel a kiállítás létrejöttének körülményeit Kovács Gergely.

Ez egy játékos kiállítás – kurátora Bertáné Varga Judit és Kovács Gergely volt, a művészi megvalósítás Bukta Norbert és Mihalkov György munkája –, ugyanakkor gondolkodásra is ösztönzi a látogatókat. Az értelmezéshez már az is fontos szempont, hogy mielőtt belépnénk a kiállítóterembe, fel kell jönnünk egy lépcsőn. A tárlatnak három rétege van: az „előcsarnok”, a „hajó” és a „szentély”. Belépve többféle módon is elindulhatunk, a különböző részek mintegy felelgetnek egymásnak.

Megnézhetjük a tárgyakat, a roll-upokon pedig az információk mellett kérdéseket is találunk, melyek a mindszentyalapitvany.hu oldalon elérhető vetélkedőhöz kapcsolódnak. „Az egészet úgy próbáltuk felépíteni, hogy a látogató a szabadság és a felfedezés örömével is gazdagodjon.”

Mindszenty József alakjához sokféle módon közelíthetünk; valaki azt mondta róla, hogy élete nyílegyenes, az elejétől a végéig. Ő volt a született hercegprímás, a született vértanú, akinek mindenben igaza volt, és mindig mindent jól csinált. De ilyen élet nincs, ezzel nem lehet azonosulni, és mellé állni sem lehet. Ez a kiállítás is azt szeretné bemutatni, hogy

az élete pont olyan volt, mint a miénk, ugyanolyan választások, döntések, nehézségek jellemezték. Az itt látható kapuk erre utalnak.

Az első felirata Az otthon. Mindszenty a bíróság előtt elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a származás, a hazai környezet olyan, mint a vaspálya, ami visz és sok mindent megmagyaráz, sziklaszilárd alap, de sok mindenben gátol is. Ez tulajdonképpen egy önkritikus megjegyzés, hiszen az értékek mellett a korlátozottságokra is rámutat. Ezen a kapun, amely egyébként nem véletlenül áll egy kicsit oldalra fordítva, mindenkinek át kell lépnie. Mindszenty szülői házából szinte semmi sem maradt meg az eredeti állapotában, de a pajta igen, az itt látható deszkaajtó tehát eredeti. „A hátoldalán látható Mindszenty József egyetlen gyerekkori fényképe, melyet úgy helyeztünk el, hogy mellé állva akár szelfizehetünk is a kis Józsikával” – mutat az életnagyságú képre Kovács Gergely. Ide került az érettségi tablóképe is. Érdekes, hogy mint írja, hetvennyolcan indultak, és csak tizenketten érettségiztek le.

Az itt látható feszület szinte biztos, hogy életének korai időszakából való, ezért is került Az édesanya című könyve mellé. A fehér és az okkersárga a hátul látható Szentlélek-üvegablakot idézi meg.

S ha már a színeknél tartunk, erről is érdemes beszélni. Az otthon kapu színe a kék és a zöld keverésével jött létre, és a szülőföldre utal. A templom kapu színe lila, ami az adventet és a bíborosi címet idézi fel. A sárga – ami A börtön kapunál látható – a kirekesztés színe. A lila végül az öröm kifejezéseként rózsaszínné szelídül, majd eljut a fehérig.

A kiállítás az életszentséget elismerő dokumentum szövegéből indult ki. Fontos, hogy ezt teljes egészében a Szentek Ügyeinek Kongregációja fogalmazta. Mindszenty József magatartását nem a politikai megnyilvánulások, hanem a lelkipásztori hivatás, a Krisztus-központúság és az eucharisztikus élet határozta meg.

Az itt bemutatott szerény bíborosi ruha azt fejezi ki, hogy hercegprímásként is megmaradt egyszerű papnak. Ez a talár Krisztus egybeszőtt köntösére is utal. A kelyhei közül azt állítottuk ki, amely eredetileg az aranymisés VI. Pál pápa kelyhe volt. Mindszenty ezt 1971-ben kapta az egyházfőtől. Emellé került a Szentlelket ábrázoló paténa és püspökké szentelésének emléklapja is. A kapu oldalán ezt olvassuk: „Akarok Jó Pásztor lenni, aki, ha kell, életét adja juhaiért.” Itt láthatjuk a Boldogasszony évének (1947. augusztus 15. – 1948. december 8.) egyik logóját is.

Továbbhaladva, a következő roll-upon kérdéseket találunk, melyek közül az egyik felidézi azt a legendát, mely szerint „a zsidóüldözés idején néma tüntetésként rendszeresen sétált karonfogva a plébániája szomszédságában lakó rabbival”. Nem tudjuk, hogy ennek mennyi a valóságalapja, az viszont biztos, hogy 1944 júniusában azt nyilatkozta, hogy ha valakinek a szabadságát, az életét elveszik, a katolikus tanítás szerint az nem nemzetvédelem, hanem gyilkosság. De vajon miért fogalmazott így? Mert a zsidóságról vallott nézeteivel megelőzte a korát, vagy azért, mert maga is zsidó származású volt? A válasz hétköznapian egyszerű: Mindszenty József így akart példát mutatni a kereszténység valódi szeretettanításáról. Itt látható Rieger Tibor máriaremetei szobrának a mása, amely valószínűleg a legszebb a magyarországi Mindszenty-ábrázolások közül.

A kiállítás közepén, a padlón egy alakzatot láthatunk a tárlat alapszíneivel. Ez utal a könyvre is, ezért formáz # jelet, de azt is kifejezi, hogy Mindszenty élete nem volt egyenes vonalú. Ha valaki ideáll, azt is észreveheti, hogy e középpont mellett – ahova bárki beléphet – van egy fókuszpont is, melyet a szentélynél látunk, igaz, még csak homályosan. Ez a kicsit kuszának tűnő alakzat persze jelentheti azt is, hogy az emberi élet több irányba is indulhat, látszólag véletlenszerűen. Ám mint azt tudjuk, Mindszenty József életének talán legfontosabb döntése végül oda vezetett, amit egy másik kapu jelenít meg, ez pedig A börtön.

Mindszentyt 1919-ben, 1944-ben és 1948-ban is börtönbe zárták. A kiállításon látható ajtó a Conti utcai börtönből való, ahol Mindszenty Józsefet 1949-től 1954-ig tartották fogva. Azt írta róla: „az én fegyházam”. Ez a borzalmak és a szentté válás helye lett. Később úgy emlékezett vissza, hogy a börtöncella úgy vette körül, mint az Isten kegyelme. Mindszenty ennek a börtönnek több helyiségben is raboskodott. A 105-ösre jól emlékezett, mert itt egy ideig volt egy rabtársa is. Érdekes, hogy pont ez a cella nincs már meg, az itt látható ajtó egy kezelőhelyiségé, a belekarcolt alakzatok viszont magukért beszélnek.

A kapu oldalán az a jelenet látható, amikor Pietrelcinai Szent Pio – bilokáció révén – meglátogatta Mindszenty Józsefet a börtönben. A történet szerint ez azért is volt különleges esemény, mert Pio atya magával vitte a kenyeret és a bort. Találkozásuk valószínűleg a Conti utcában történt, hiszen Mindszenty itt kilenc hónapig nem misézhetett, és itt élte meg a legnagyobb lelki megpróbáltatásokat.

A kiállításnak ehhez a részéhez tartozó kérdések között szerepel az is, hogy testsúlyának hányad részét vesztette el a börtönben. A válasz megdöbbentő, hiszen mintegy a felét.

Az utolsó kapu Az örök haza, amely felett ezt olvassuk: „Az idő Isten kezében van, és az idő az igazság szövetségese.” Ehhez hozzátartozik még, hogy „Isten fiatal, és övé a jövő”. Ide került Mindszenty halotti maszkja, a számára oly fontos „Devictus vincit” feliratú Krisztus-kép, valamint az a jelenet, amikor Szent II. János Pál pápa tiszteletét teszi a sírjánál.

Mindszenty József halotti leple több jelentést is hordoz: utal a torinói lepelre és arra is, amely Krisztus keresztre feszítésének pillanatában szétszakadt. Ezen a mitrán, melyet sokszor használt a bíboros, látható az az ősi tobozmotívum, amely a Mindszenty Alapítvány logója is. Az örökzöld fenyő tobozában ugyanis ott van elrejtve a mag, és amikor kinyílik, új fák sarjadnak belőle.

A kiállítás végére került az a kép, melyet a ravatal mellé helyeztek. Mellette az életszentséget elismerő dekrétum is megtekinthető. Az örök haza kapun átnézve pedig azt a fényt láthatjuk, amely felé törekszünk. Az ide vezető út nem nyílegyenes pálya, ám lehetséges, hogy életünk végén – mint Mindszenty József esetében is – mégis egyetlen irányba mutat.

A kiállítás a korlátozások feloldása után lesz megtekinthető. Addig is érdemes felkeresni a Mindszenty Alapítvány honlapját: mindszentyalapitvany.hu.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. január 3-i számában jelent meg.