...Hortobágyi Cirillt a Pannonhalmi Apátság gazdasági tevékenységéről

– Hogyan indult a bencés rend gazdasági tevékenysége?
– Pannonhalma Magyarország épített örökségének kiemelt emlékhelye. Amikor az apátság 1996-ban a világörökség része lett, még ismertebbé vált. Az idegenforgalom a Ciklámen Tourist kezében volt. Az 1989-es fordulat után arra törekedtünk, hogy az apátságnak ebben a vonatkozásban mi legyünk a gazdái, és a turizmust is küldetésünk szolgálatába állítsuk. Nem mindegy, mit hall az ideérkező turista. A művészettörténeti emlékek mellett legyen az ezeréves szerzetesközösség varázsa is vonzerő. Világunk sokak előtt ismeretlen, másoknak homályos elképzelései vannak. A látogatások során olyan embereket tudunk itt elérni, akik egyébként nem kerülnek az egyház látókörébe. A programokkal meg tudjuk hosszabbítani az itt-tartózkodás idejét. Számba vettük, milyen lehetőségeink vannak, és mit kell fejlesztenünk, hogy programokat teremtsünk, és vonzó helyszíneket alakítsunk ki. Így kezdődött 2003-ban egy beruházás-sorozat. A Kosaras dombon építettünk egy turistafogadó-épületet. Ez az első találkozási pont a vendégekkel, és a lehetőség, hogy áthangoljuk őket arra, ami következni fog. Leültetjük őket, és egy film segítségével bepillantást adunk a közösségünk életébe. Megszólal az evangélium üzenete. A fogadóépület tervével párhuzamosan indult borászati tevékenységünk: elkészült egy látványpince, a monostori borkultúra tradícióját felelevenítve.

– A gépek ma is dolgoznak, milyen munkálatok folynak most?
– Az EU-csatlakozással megváltozott a pályázati rendszer. Kiemelt projektként támogatják hosszú távú fejlesztési tervünket, ami négy szakaszból áll. Most folyik a Kosaras dombon egy megfelelő méretű parkoló kialakítása, épül egy új étterem és rendezvényhelyszín, továbbá egy turistaszálló az ide érkező iskoláscsoportok elhelyezésére. Ez a turizmus anyagi vonalának a megteremtése. 2011-ig elkészül még egy zarándokház, gyógynövénykert és egy látványműhely. Komoly munka mindezek az üzemeltetését is kitalálni. Ez még előttünk áll.

– A bor mellett számos apátsági termék ismert szerte az országban, kezdve a gyógyteáktól a csokoládéig.
– Ez az apátsági termékcsalád a turizmus másik vonala. Azt tapasztaltuk, hogy az ideérkező turista vásárolni is szeretne valamit, aminek helyi jelentősége van. Műtárgymásolatokkal, képeslapokkal kezdtünk, majd körvonalazódott egy egész termékcsalád lehetősége. Gyógynövény-hagyományunkra alapozva indultunk. Gyógyszerész és sebész szerzeteseink szakkönyvtárában megtaláltuk régi receptjeiket. Kerestünk egy céget, megfelelő tapasztalattal és gyártási kapacitással a mi tradíciónkhoz kapcsolódva. Így jött létre a teacsalád, de vannak még boreceteink, szappanaink, levendulatermékeink, csokoládé- és gyógynövénylikőrünk. Ez a termékcsalád az apátság profitorientált vonala.

– Szociális otthon, könyv- és lapkiadás, művészeti fesztiválok, fejlesztések az iskolákban – az üzleti tevékenység hasznát ezekre a feladatokra fordítják?
– Igen, ez az egyházi vállalkozás varázsa. Az egyház szociális, kulturális, karitatív és hitéleti küldetésének finanszírozását a háború előtt a saját birtokok bevételéből oldották meg. A mi jelenlegi vállalásunk két iskola kollégiummal, két szociális otthon – Sopronban és Pannonhalmán, tizenöt plébánia, közgyűjtemény, levéltár, könyvtár, könyvkiadás, az arborétum és még sorolhatnám… Az a célkitűzésünk, hogy a saját vagyon üzemeltetéséből tudjuk finanszírozni feladatainkat, ehhez azonban több vagyon kellene. Mi nem kaptunk vissza vagyoneszközöket, csak a meglévő adottságokat tudjuk kihasználni. Ezek a források azonban nem elégségesek az intézmények üzemeltetéséhez, komoly kiegészítésre van szükség. Ugyanakkor a vállalkozások önmagukban is megállnak a lábukon. Az apátság jelenleg 250 alkalmazottnak ad munkát. Mi vagyunk a térség legnagyobb munkaadói. Kézzelfogható ennek a jelentősége, amikor tömeges elbocsátásokról hallunk. Az is lényeges szempont, hogy meg kellett találnunk a helyes arányt a termékekben, egyszerre legyen kultúrmisszió és bevétel.

– Mennyire nehéz ma egy vállalkozást felépíteni és sikerrel működtetni?
– Több kísérleten is túl vagyunk. Megéltünk kudarcokat. Alapelvünk, hogy olyanba nem bocsátkozunk, ahol csak nagyon ügyeskedve lehetne előrejutni, esetleg erkölcsi és jogi törvényeket megszegve. A másik, amire figyelnünk kell, hogy ne kényelmesedjünk el, a turizmusban ugyanis monopolhelyzetben vagyunk. Minél színvonalasabban, minél kisebb költséggel kell szolgáltatni. A piaci versenytárs hiánya miatt nincs mindennapos kihívás.

– Az eredmények arról árulkodnak, hogy sikeres ez a gazdasági tevékenység.
– Azt gondolom, ez a kezdeti jó stratégiának köszönhető. Csak azzal foglalkozunk, aminek hagyományai vannak rendünk életében. Ez a mi múltunk – ráírhatjuk a címkére: Anno Domini 996. Manapság divat hivatkozni a tradíciókra, aztán ha megkaparjuk a címkét, rájövünk, hogy az vagy erőltetett, vagy hamis. A mienk igazi.

– A turizmusban van kiemelt célcsoport, akiknek kedvezményes feltételeket nyújtanak?
– Nagyon örülünk a diákoknak, számukra több kezdeményezésünk is van. Észrevettük például, hogy a környékbeli általános iskolák diákjai még nem jártak Pannonhalmán. Ezért indítottunk egy akciót: a téli hónapokban meghívunk környékbeli iskolákat, és ingyenes programokat biztosítunk nekik. Ezek az általános iskolás diákok a nyolc év alatt kétszer járhatnak nálunk.

– Milyen pontokon találkozik az iskola, a diákság a gazdasági tevékenységgel?
– Több ponton is. Diákjaink szívesen kapcsolódnak be a szüretelésbe. Szerencsés, hogy az iskola kémiatanára a szőlészeti ágazat vezetője. Kémiaórákon a borkészítés sokszor előkerül a tananyagban. A diákok tárlatvezetést is tanulhatnak, és idegenvezetők lesznek. Most indult egy gyógynövényprogramunk, látvány-gyógynövénykertet létesítünk az arborétum szélén, ahol a középkori gyógynövénykultúra növényeit mutatjuk be. Mellette lesz egy teakészítő bemutatóterem. A pannonhalmi gimnázium érdekessége, hogy a diákoknak itt számtalan lehetősége van a középkori oklevélolvasástól kezdve a gyógynövénykultúrán át az ásványgyűjteményig.

– Februárban 50. születésnapja alkalmából elnöki emlékérmet vehetett át Sólyom Lászlótól. Az államfő méltatta munkáját, amelynek köszönhetően példaértékű módon újjászervezte a bencés közösség gazdasági életét. Ugyanakkor cikkei jelennek meg a Pannonhalmi Szemlében. Hogyan egyeztethető össze mindez?
– Sok feladatom van. Alapképzettségem szerint biológia-földrajz szakos középiskolai tanár vagyok. Diplomázásom óta tanítok az iskolában. Korábban földrajz-biológiát, jelenleg földrajz-társadalomismeretet két végzős osztályban. Perjel vagyok, a főapát úr személyi és gazdasági helyettese, ezenkívül soproni szociális otthonunk igazgatója. A főapátságban én látom el a vállalkozások tulajdonosi képviseletét és az intézményeknél a fenntartói jogokat. Ez tölti ki időm legnagyobb részét. Ez a munkám, az életem a szerzetességé.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír