Lehetsz fáradt – Hét mentálhigiénés ötlet az idei nyárra

Nagyon furcsa világban éltünk az elmúlt három hónapban.

Naponta szembesültünk a fenyegetettséggel, a bizonytalansággal, a vírushelyzetről szóló sokkoló hírekkel. Életterünk egyik napról a másikra a lakásunkra korlátozódott, kapcsolataink a közvetlen hozzátartozóinkra, tevékenységeink az online tér adta szűkös lehetőségekre.

Ugyanakkor a látható világban nem változott semmi: nem omlottak le a házak, nem dördültek fegyverek, a tavasz ugyanolyan ellenállhatatlan erővel érkezett, mint mindig.

Egyszerre két párhuzamos világban léteztünk: féltünk valamitől, amit hittünk, de nem láttunk, és éltünk valamiben, amit láttunk, de nem hittünk.

A karantén legszigorúbb időszaka véget ért, de a fenyegetettség és a félelem ideje nem múlt el teljesen. Az alábbiakban összegyűjtött néhány gondolat, ötlet a segítségünkre lehet abban, hogy a megküzdött nehéz hónapokban meglássuk az értéket is, és kicsit megpihenve, sőt megerősödve induljunk neki az előttünk álló nyárnak.

1. Lehetsz fáradt

Most, hogy enyhültek a járványügyi korlátozások, fellélegeztünk. Kicsit engedett a szorítás, és végre lehetőségünk nyílt arra, hogy fáradtságot érezzünk. Mivel ebben a különösen intenzív lelki megterhelést jelentő időszakban minden belső erőnkre szükség volt a megküzdéshez, lehet, hogy éppen most esünk majd össze, amikor már nem kell annyira tartanunk magunkat. Adjunk időt a megfáradásnak, az esetleges rossz hangulatnak, a belső feszültségnek is.

2. Bátran ventillálj!

Továbbra is szükségünk lehet arra, hogy ha nagyon felgyűlik bennünk a feszültség, találjunk valakit, akinek kipanaszkodhatjuk, kidühönghetjük vagy kisírhatjuk magunkat. Egy barátot, akinek nyugodtan szidhatjuk a munkánkat, a gyerekünket, akivel megoszthatjuk az elakadásunkat, a tanácstalanságunkat, anélkül, hogy összeroskadna a tehertől, amit a vállaira helyezünk.

Semmit sem kell mondania, elég, ha meghallgat bennünket, és a jelenlétével azt képviseli, hogy nincs itt a világ vége, minden elhordozható, ami van.

3. Kérj segítséget!

Ha elviselhetetlen szorongást, szenvedést és feszültséget élünk meg, mindenképpen kérjünk segítséget. Nincs értelme hősiesen szenvedni, egyedül ülni a gödör mélyén, és várni, hogy Isten majd csak megsegít.

Keressük meg azt a testi, lelki vagy spirituális támogatást nyújtó szakembert, aki által Isten a segítségünkre siethet.

4. Jutalmazd meg magad!

Ha már egyszer felelősen otthon maradtunk a karanténidőszakban, veregessük meg a vállunkat, és ismerjük el, hogy szép teljesítményt nyújtottunk a fegyelmezettségünkkel. A nyáron különösen fontos, hogy megjutalmazzuk magunkat ezért. Nem önzés ez, hiszen a pihenés, a lazítás, az élménygyűjtés később megtérül majd a munkánkban vagy a ránk bízottaknak adott figyelmünkben.

5. Lazíts!

Semmilyen szempontból nem lesz hagyományos ez a nyár. Vannak, akik nem vehetik ki idén a szabadságukat. Nem utazhatunk szabadon és veszélyérzet nélkül akárhova, és elmaradnak a nagyobb rendezvények is.

Mindennek ellenére, vagy éppen ezért, nagyon fontos, hogy időt találjunk a pihenésre.

Legyenek olyan napjaink, amikor letesszük a hétköznapi életünk kötelezettségeit, eltávolodunk mindentől, ami feszültséggel tölt el bennünket, és elengedetten lazítunk, töltődünk.

6. Légy csendben!

Sokat és sokakkal beszéltünk az elmúlt időszakban. Megtárgyaltuk a híreket, a fertőzöttek számát, a gyerekek otthontanulását, a mindennapi frusztrációinkat. Jó volt megélni, hogy az egész emberiségnek van egy közös, nagy témája. Most, hogy elmúlt a napi fenyegetettség, a sok riadalom és a feszültség, lehetünk egy kicsit csendben.

Adjunk teret Istennek, aki oldja belső görcseinket, és segít bennünket a békés pihenésben.

7. Gyűjts karanténkincseket!

Gyűjtsük össze magunkban, hogy a sok rossz tapasztalat mellett mi jót hozott számunkra a karanténidőszak. Válasszuk ki, hogy mi az a három dolog, ami ebben a helyzetben született meg az életünkben, és amit a továbbiakban is szeretnénk megőrizni. Lehet ez a futás, a befelé figyelés, az elengedés, a kenyérsütés, az önmagunkra szánt idő vagy bármi egyéb. Ezek a kincsek a tanúi lehetnek majd annak, hogy a nehéz helyzetek valójában lehetőségek a gazdagodásra és a növekedésre.

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott formában az Új Ember 2020. június 21-i számában jelent meg.