Jézus mondja: „Annak, aki jobb arcodat megüti, tartsd oda a másik arcodat is.” A Krisztus-követőt leginkább az különbözteti meg a többi embertől, hogy szereti az ellenségeit. Ez nem azt jelenti, hogy a nyakába borul annak, aki az utcasarkon rátámad, hanem azt, hogy mindenkinek jót akar. Senkinek sem akar rosszat, hanem jót akar. Azt, hogy a másik rátaláljon Krisztusra, megszeresse, és életét az ő iránymutatása szerint alakítsa. A keresztény ember nem gondolkodik bosszúállásban. Nem oszt igazságot. Ilyen értelemben az ellenség fogalma átalakul. Az biztos, hogy aki az utcasarkon rám támad, az nem barátkozni akar velem, hanem elvenni azt, ami az enyém. De van sokkal nehezebben észrevehető ellenség is. Akiről hosszú ideig azt gondoljuk, hogy jó barát, s egy idő után kiderül, hogy mégsem az, mert nem segíti, hanem hátráltatja a Krisztusban való növekedést. Például egy szülő, aki nem engedi, hogy a gyermeke saját életutat válasszon. A gyermek mégsem ronthat neki szüleinek, hanem távozzon tisztelettudóan.
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria