Útravaló – 2026. április 1., nagyszerda

Szörnyű dolog árulónak lenni. Ebben nem a gyakorlat teszi a mestert: mert minden árulás más. Az árulás ott válik mesterséggé, amikor az áruló magát árulja el, elhatárolódik egykori énjétől, a korábbi tetteit semmisnek, meg nem történtnek tekinti, önmagát pedig hajtja tovább. Az áruló élete csupa hazugság, lopás, mások bizalmát, reményét lopja el, és ha kell, könnyen eldobja. Az áruló nem válogat: júdáscsók, testvéri ölelés, pénzjutalom, jöhet minden, színház az élete, kellenek a kellékek. Az árulónak nincs emlékezete, nincs lelkiismerete, elfelejti, hogy akit most ellenségként emleget, arra korábban barátként, mesterként hivatkozott. Őszinte perceinkben örök kérdésként merüljön fel bennünk is: „Csak nem én vagyok az, Mester?”

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír